A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló Reáliskola 1932-33. Tanévi Értesítője

A házi feladatok nevelő értéke a nyelvtanításban

18

Günther Frigyes a Die Gestaltung der Hausarbeit der Schüler c. értekezésében (Monatsschrift für höhere Schulen, 1930) a házi dolgozatoknak négy fajtáját különbözteti meg.

I. A kezdő fokon az emlékezetet gyakoroltató munkát adunk, amely a gyermek hajlamának és erejének legjobban megfelel. Mivel ez a munka a gyermek dús emlékezőtehetségén alapul, azt mint erőt kell kellőkép felhasználni. Míg mindez az alsó fokon inkább az emlékezőtehetség mechanikus tevékenységén is nyugszik, a felsőbb osztályokban fokozandó az emlékezőtehetség által megszerzendő tudásnak associativ megszerzésére; pl. gyakoroltatjuk a könyv nélkül való tanulást, fokozatos eltávolodással az emlékezőtehetség tisztán mechanikus tevékenységétől, közeledve a szellemi tartalomnak associatio által megszerzendő tudatos, szószerinti megtartásához. Természetes azonban, hogy bizonyos esetekben a mechanikus emlékezőtevékenységet nem lehet elhagyni, vagy a fejlettebb fokon sem elválasztani.

II. A tanításban megtanultakat a házi munkában lehetőleg mindig új formában kell begyakoroltatni és megerősíttetni, hogy így ismét fokozódjék az öntevékenység és érdeklődés. A házi munkának ezen formája a könyv nélkül való tanulással együtt mind az alsó, mind pedig a felsőbb osztályok házi munkájának fő alkotórészét képezi. Míg azonban az alsó osztályokban bizonyos szerephez jut a mechanikus munka, addig ez az elem a felsőbb osztályokban teljesen mellőzendő, s az anyag begyakorlása és megerősítése mindig új és a tanuló értelmi fejlődésének megfelelően fokozódó módon történik. Ez a munka nem annyira egyéni, mint inkább az egész osztály minden egyes tanulójára nézve kötelező, tehát osztálymunkának nevezhető. Ezen házi feladatul adott, a tanulóktól írásba foglalt munka, mely a leírás következtében erősebb megtartást biztosít, de egyúttal alaposabb felülvizsgálatot kíván, tág teret foglalhat el a munkatanítás keretében. így pl. az idegen nyelveknél a begyakorlásul és megerősítésül szolgáló házi feladat számos módozatban s ismételten lehet a tanulók öntevékenységének serkentője. Miután előbb az idegennyelvű olvasmányt az iskolában kellően feldolgoztuk, a házi feladatnak következő lehetőségei adódnak:

1. A kijelölt olvasmány helyes, értelmes olvasása és fordítása a szavaknak szófajok szerint való csoportosítása, leírása és megtanulása mellett. A szavak leírásának száraz műveletét a következő eljárással tehetjük változatossá és a munkáltató tanítás szempontjából a tanuló nevelő munkájára nézve hasznossá: a tanuló a fordítandó szövegben előforduló szavak magyar jelentését írja először a szótár egyik oldalára. Ezeknek a könyv alapján való betanulása után a tanuló csukott könyv mellett beírja a szótár másik oldalára a megfelelő idegennyelvű szavakat, majd ellenőrzi a leírt szavakat a nyomtatott szöveggel. Kettős célt értünk el: a szavak helyes írását és leírásuk alatt a tanuló még jobban begyakorolta azok jelentését.

2. Az idegen szövegnek átmódosítása a személyek, a számok, az idők változtatásával. Ilyenkor az öntevékeny, észfejlesztő munkának számos változata adódik.

3. Az elvégzett olvasmány alapján szóbeli és írásbeli kérdések alkotása.

4. Az olvasmányban fellépő személyek szerepeinek szétosztásával egy kis dramatikai előadás gyakorlása. Nemcsak a személyek, hanem