A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló Reáliskola 1931-32. Tanévi Értesítője
Jegyzetek a középiskolai fizika módszertanához
12 az előadásba. Ilyen a heurisztikus módszer. Távolabb áll az előadás- szerű tanítás. Logikai szempontból jobban megfelel az indukció, ke- vésbbé a dedukció. A tanulói kísérletnél a fizikai jelenség a tanuló egyéni élménye lesz. I ehát harmonikusan járunk el, ha a tanulók tapasztalataira, egyéni élményeire hivatkozva keressük a fizikai törvényszerűségeket. A tanulói kísérletnél megköveteljük, hogy a tanuló minden megfigyelését helyesen értékeljen, tehát igyekszünk úgy a tanulók elé demonstrálni a jelenségeket, hogy azokat kritikus szemmel figyelhessék. Nem kívánjuk ez alkalommal az egyes előadási módszereket, logikai formákat és kísérletezési eljárásokat általánosságban értékelni a tantervkészítés céljából. Ezt bőségesen megtaláljuk tantervi utasításainkban Célravezetőbbnek és gyakorló iskolánk célkitűzéséhez is megfelelőbbnek tartjuk, ha egy részletet adunk tantervűnkből. Óratervszerűen vázoljuk a mechanika alapfogalmait tárgyaló első órák tantervét. Rövidség kedvéért nem jelezzük az egyes órák hármas tagozottságát (1. számonkérés. 2. új anyag tárgyalása. í. összefoglalás). Csak az „új anyag tárgyalását“ adjuk. A számonkérésnél nem elégszünk meg azzal, hogy a tanulók az előző óra anyagából vett kérdésekre tudjanak felelni, hanem általában megkívánjuk, hogy összefüggően is be tudjanak számolni a végzett anyagról. A házi feladat példáinál pedig megkívánjuk, hogy a példát és annak megoldását számszerű adatok nélkül el tudják mondani a tanulók. Ha a kiszámolt eredmény a tanidók közt vitás volna, akkor a példát közösen is megcsináljuk. Az óravégi összefoglalásokat egész rövidre szoktuk tervezni. Az egyes órák meneténél közöljük a kísérlethez szükséges előkészítendőket és jelezzük, hogy a tárgykörből mi alkalmas fizikai gyakorlatok számára. A fizikai gyakorlatok ugyanis teljesen elkülönültek a tanulói kísérletektől. A tanulói kísérletek előadásunk szerves részei, a fizikai gyakorlatok pedig rendkívüli tárgy, sajátos céllal. Szerintünk cél ja lehet, hogy a jobb tehetségű tanulóknak egy kis pluszt adjunk, a gyengébb tanulókat pedig segítsük a tárgy nehézségeiben. Tehát a fizikai gyakorlatokon egyénileg foglalkoztathatjuk a tanulókat. Talán kívánatos volna, hogy itt is azonos munkával mindegyik tanuló ugyanazt. még pedig az anyaggal harmonikus kísérleteket végezzen, de egyenlőre nem gondolhatunk arra. hogy tanulói kísérleteket és fizikai gyakorlatokat is elegendő eszközzel tudjunk ellátni. Természetes céltalan volna a fizikai gyakorlatokon a tanulói kísérleteket egyszerűen megismételni. Ezért igyekszünk a fizikai gyakorlatok számára elég változatos anyagot felsorolni. Tantervűnkben rövidebbre fogjuk és utalással jelezzük azokat a részeket, amelyek a jobban elterjedt irodalomban elgondolásunk szerint találhatók meg. 1. óra: munkáltató. Hosszúság- és Az elsó órába mellőzzük a szokásos bevezetőt a időmérés. fizika tárgyáról, feladatáról és módszeréről. Egyszerűen kijelentjük, hogy megtanulunk hosszúságot és időt mérni, mert erre szükségünk lesz. Kérdésekkel vezetjük az órát. Melyek a hosszúság mértékegységei?
