A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló Reáliskola 1931-32. Tanévi Értesítője
Jegyzetek a középiskolai fizika módszertanához
13 A tanulók felsorolják a mértékegységeket és megmondjuk, hogy a fizikában a cm az alapegység és gyakori a mm, u és yy. Milyen mérőeszközöket ismerünk? Fel soroltatjuk a méterrudat, mérőszalagot, tükrös és közönséges mm-es léptékeket és meg is mutatjuk. Ismertetjük a mintamétert. Hogyan kell használni a mm-es léptékeié Szétosztunk a tanulók közt léptékeket. A tanulók rajzolnak füzetjükben két finom pontot és megmérik a két pont távolságát. Mérünk a lépték elejével, közepével, végével. Felhívjuk a figyelmet a parallaxis hibára. Legegyszerűbb, ha a táblán magunk is mérünk. Pontosabb eszközre van szükségünk, ha a mm tört részét is le akarjuk mérni. Ismertetjük a noniust rajzban és egy nagyobb mintán. Utána szétosztunk a tanulók közt tolómérőket és egyenlő méretű szegeket. Megmérik a szeg hosszúságát. Felhívjuk a figyelmet a nullahibára. Még pontosabb mérőeszköz a mikrométer-csavar. Az elvet ismertetjük egy nagyobb facsavaron. Utána a tanulók a szétosztott mikrométercsavarral megmérik az előbbi szeg vastagságát. Mutassuk meg a mért eredmény felírási módját: pl. 2'02, 2-00. Melyek az idő mértékegységei? A tanulók felsorolják. A fizikai alapegység a sec. Milyen időmérő eszközöket ismerünk? Óra, stopper, metronóm. Ismertetjük és bemutatjuk. Az ingaóra elvét itt nem tárgyaljuk, hanem az inga alkalmazásánál. Hogyan kell megmérni valamely rövid időt? Pl. a vízcsepegés idejét. Az előadóasztalra állítunk Bunsen-állványon egy vízzel telt tölcsért, amelyből a vizet egy csapon át ki tudjuk csepegtetni. A tanulók közt stopper órákat osztunk szét, vagy a zsebórákat vétetjük elő és 20—30 csepegés idejéből megmérünk egy csepegés idejét. Magunk indítunk 2, 1, 0 számlálással. A tanulók az órájukat figyelik és mi számoljuk hangosan a csepegéseket. Ezen az órán a tanulók még nem csinálnak rendszeres mérési jegyzeteket. Előkészítés: 1. a bemutatásokhoz: méterrúd, mérőszalag, mm-es lépték papíron, fán, üvegen, tükrön; mintaméter modell, nonius modell, nagyobb facsavar anyával Bunsen-állvány tartóval, tölcsér csepegtetővei, pohár. 2. a tanulók számára: 30 cm hosszú mm-es lépték, tolómérő, drótszeg, mikro- meter-csavar, stopper v. zsebóra. A tanulók mérései a tanteremben elvégezhetők egész osztállyal. Fizikai gyakorlatok: jobb tanulók megtanulhatják a Sphärometer használatát. A gyengébbek készíthetnek papírból noniusz mintát és köbtartalmat mérhetnek. (Lásd; M. F.1) 2. óra: munkáltató. A második órán röviden körvonalazzuk, hogy mely jelenségek tartoznak a fizika körébe és kéi- dezzük: melyik a leggyakoribb fizikai jelenség? A mozgás. Pl. vizsgáljuk egy üvegcsőbe zárt légbuborék mozgását. A tanulók közt szétosztjuk a szükséges eszközöket és tanulói kísérlettel határozzuk meg: \. a mozgás alapfogalmait 1 M. F. = Masszi F.: Fizikai gyakorlatok. J931. Szolnok. Kinematika. Egyenesvonalú egyenletes mozgás.
