A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló Reáliskola 1931-32. Tanévi Értesítője
Jegyzetek a középiskolai fizika módszertanához
11 mink, hogy egyrészt a tanulókba beleneoelödjék mindazon készség, amely a tanulói kísérletek eredményes feldolgozásához szükséges, másrészt a tanulói kísérletekkel elsajátított értékek megerősödjenek. A tantervkészítést most már az a körülmény is aktuálissá teszi, hogy a középiskolai fizika tanításában módszertani szempontból nyugvóponthoz jutottunk. Évtizedek óta volt problémánk, hogy milyen formában valósítsuk meg a „munkatanítás“ gondolatát. A „Tájékoztató“ ezt a kérdést úgy oldotta meg, hogy elegendő, ha a felső osztályokban egy tanévben 10—15 problémát munkáltatva, azaz tanulói kísérletekkel tanítunk. Ezt a megoldást nemcsak anyagi erőink szempontjából tartjuk helyesnek, hanem megfelel a magyar középiskola célkitűzésének. A germán szellem hajlamos arra, hogv egy jónak felismert pedagógiai elvet egy tantárgyon, vagy egész iskolán szisztematikusan „keresztülvezessen“ és lelkesedjék a „munkaiskoláért." A praktikus angol szívesen kicseréli az iskolapadokat munkaasztallal és könnyebb szívvel feláldoz néhány elméleti fejezetet ,a „hasznos munkálkodásért“. Valamely specialis módszer gyökeres megvalósítása azonban nemcsak áldozatokat kíván egyes szempontokból, hanem bizonyos mértékig egyoldalú nevelésre is vezet. Ezért szimpatikusabb előttünk iskolánknak az a törekvése, hogy egy módszerből csak annyit valósítsunk meg, amennyi az általános műveltség megadásához egyoldalúság Jiélkiil felhasználható. Kis nemzet akkor neveli az életre fiait, ha azok minden tekintetben meg tudják állni helyüket. Ilyen gondolatok alapján hisszük, hogy a ..Tájékoztató“ a munkatanítás kérdését helyesen és maradandóan állította be a felső osztályok fizikájába. Tárgyi szempontból a közel jövőben vár megoldásra, hogy az újabb fizikai elméleteket (relativitás elve. elektron-, quantum-elmélet) beiktassuk a középiskola fizikájába, de ezen kérdések módszertani meggondolásainkat nem zavarják. Ha tehát úgy akarunk berendezkedni, hogy tanulói kísérlettel a tananyagnak csak egy részét — még pedig kisebbik részét — dolgozzuk fel, akkor átmenetileg azzal is megelégedhetünk, hogy készítünk magunknak egy olyan tantervet, amelyben a tanulói kísérleteknek pontosan meg van a helyük és egyelőre csak kipróbáljuk elgondolásunkat. Nagyon tudjuk ajánlani, ha először csak egy-egy eszközt szerzünk be a tanulói kísérletekhez és ezzel kísérletezve úgy vezetjük az órát. mint ahogy a munkáltató óra menetét tervbevettük. Tapasztalásból mondhatjuk, hogy egy-egy ilyen próbaórával sok felesleges, vagy később megbánt beszerzést kerülhetünk el. A tanterv előzetes elkészítése és kipróbálása nemcsak gazdaságos, hanem nagyon jó mód arra, hogy egy olyan tanítási metódusba éljük magunkat bele, amelynél a tanulói kísérleteket szükségszerűen kívánjuk. Egyúttal hozzátesszük, hogy ezen hiányérzet a kritériuma annak, hogy a munkáltató tanítás módszere megfelel-e egyéniségünknek, vagy nem. Ezek után kérdezhetjük, melyik az a módszer és ennek megfelelő tanterv, amelybe szükségszerűen illeszkednek bele a tanulói kísérletek? A tanulói kísérlet metodikai szempontból az a tanítási módszer, amelynél legjobban érvényesülhet a tanuló aktivitása. Tehát az a módszer áll legközelebb hozzá, amelyik legtevékenyebben vonja bele a tanulót
