A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló-Reáliskola 1928-29. Tanévi Értesítője
A Lyceum templom és épület története
6 tartótanácshoz intézett levele12 1734. december 12-éről így írja le: „A templom... téglából épült, nem nagy, nem magas, szerzeteseink által a kath. istentisztelet céljaira átalakíttatott és berendeztetett, a torony török jellege lerontatott. A ház . .. egyemeletes, melyben az atyák alkalmas cellákban clausura alatt élnek Istennek és felebarátaik lelki üdvének szüntelen szolgálatában törődvén.“ A Rákóczy mozgalmak súlyos napokat hoznak Pécs városára; először a kurucok, azután a rácok pusztítják végig a várost, a jezsuiták házát annyira tönkreteszik, hogy Koller S. J. házfőnök Voglmayer jezsuita provinciálishoz írt levelében azt írja, hogy egyelőre csak a kutyák lakhatnak meg benne.13 A pálosok házának és templomának azonban csodálatosan semmi bántódása nem lett. Egy meggyilkolt rácnak: Terzibbassich Dömötörnek holttestére akadva a kertben, azt a pálos atyák ugyanott eltemették. Radonay püspök különben is engedélyt adott a templom körüli temetkezésre, mely gyakorlat 1719-ig fenn is állt. Ama királyi kamarai bizottságok, melyek a felszabadult birtokokhoz való jogigényeket elbírálták,14 munkájukban a történeti kapcsolatokat és a jogfolytonosság gondolatait szolgálták leginkább. A török idők előtt a pálos rend tekintélyes birtokokkal birt a Dunántúl, most a megszállás után újra próbálta jogigényeit régi birtokaira fölemelni. Ámbár e régi birtokok visszaszerzése 1740-ig állandó folva- modások, kérvényezések, bizonyítások tárgya, mégis lassankint birtokba vették Baranyában a baranyajenői, nagyhajmási, mágocsi uradalmakat, Tolnamegyében pedig a Harcz község melletti pusztákat. A királyi bizottságoktól visszatérített birtokokat nagyban gyarapították azok a kegyes adományok, melyeket magános városi patríciusok, életükben, vagy végrendelet útján a közszeretetben álló pálos rendnek adományoztak. A város ezeket a területeket mentesítette a közterhektől. Így 1706-ban a posta főnöke: Krener Frigyes — Árpád közelében (a mai u. n. posta völgyben) egy rétet, majd Kazó István nagyprépost a budai kapu előtt kb. 70 hold szántóföldet, Keszű mellett pedig egy kaszálót ad a pálos rendháznak. Később Budimba János özvegye hagy rájuk végrendeletében egy szőllőt. É gyarapodások tették lehetővé a régi ház és templom valamelyes tatarozását. A kertet bekerítették, új kútat fúrtak, a templomban új szószéket állítottak fel. A házat kívülről is kissé restaurálták és tetejére a világiak házától való megkülönböztetésül fémből való keresztet tűztek. A pálos provinciális: P. Fejér Pál a pécsi rendházat Conventus minor-rá emelte és főnökét a „prior“ cím használatára jogosította.15 Egyrészt azonban a régi ház és templom alkalmatlansága, másrészt a hívek fokozódó hitéleti buzgósága sürgette új templom és rendház építését. A ház nem épült kolostornak, a templom kicsiny volt,16 régebben pedig török, illetve rác templomul szolgált. A rend visszaszerzett birtokai, a kegyes adományok és alapítványok, Berényi Zsigmond pécsi püspöknek (1739—1748) a pálosok iránti kitüntető jóindulata 12 Rosa Ferenc pálos provinciális levele a Helytartótanácshoz 1734 dec. 12-ről. (Lásd Brüsztlenél 183. old.) 13 Kiss A.: i. m. 14. old. 14 A Br. Tullius Miglio, a Caraffa bizottság, a Commissio neoacquistica. 15 Brüstle J.: i. m. 182. old. skk. 16 Török neve is erre utal: Kücsiik dsámi = kis templom. Szőnyi O.. Pécsi útmutató 61. old.
