A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló-Reáliskola 1928-29. Tanévi Értesítője
A Lyceum templom és épület története
7 egyaránt kilátásokat nyújtottak új megfelelő kolostor és templom építésére. 1740-ben P. Fejér Pál pálos provinciális sürgeti Berényi püspöknél a Caraffa bizottság által annak idején a rendnek odaítélt, de még birtokba nem vett telkek kiadatását. Berényi püspök a dolog elbírálására bizottságot küldött ki. melynek tagjai voltak a püspök képviseletében Vránovits Tamás, a káptalan képviseletében Kapuváry Márton kanonok, a vármegye részéről pedig Koller János főszolgabíró. A bizottság eredménnyel is járt el, megegyezésre jutva a jelenlegi tulajdonosokkal. Berényi püspök 1740. december 18-án kelt rendelkezésével a rendházat az igényelt telkek birtokába juttatta. E vagyoni gyarapodások tették lehetővé annak a szép barokk templomnak és kétszárnyú kolostornak építését, melyben mi jelenleg ájtatoskodunk és dolgozunk. A régi templomot és házat lassan, fokozatosan bontották le. A jelenlegi épület pedig négy részletben készült, először isten háza a templom tornyok nélkül, azután a kolostor északi, király-utcai főhomlokzata, majd a keleti, lyceum-utcai szárny, végül a tornyok. A templom 1741-től 1756-ig épült. P. Bogovics Gellért prior 1741. július 17-én kezdte a szentély alapjait ásatni és a kedvező időjárást fölhasználva november 26-án Berényi Zs. püspök délelőtt 10 órakor nagy ünnepélyesség keretében letette az alapkövet. Az alapkő négyszögletes és belül üres. Az üreg falai belül selyemmel vannak párnázva és szent Benig- mus, szent Szerafin, szent Celestina és szent Bendicta vértanúk ereklyéit rejti magában. Ugyancsak el van helyezve benne az alapítási okmány, mely szerint a templom alapkövét 1741. nov. 26-án XIV. Benedek pápa, Mária Terézia királynő uralkodása alatt, gróf Eszterliázy Imre esztergomi hercegprímás, gróf Patachich Hermann kalocsa-bácsi érsek alatt gróf Berényi Zsigmond pécsi püspök a káptalan tagjainak jelenlétében, P. Muzár András pálos generális, P. Fejér Pál pálos provinciális, a ház többi rendtagjai, Horváth Dániel alispán, Friebaisz Ádám vármegyei eskütt, Bana János, Bésán Sándor, Adamovich Márton vármegyei törvényszéki tanácstagok, mint baranyavármegyei kiküldöttek és Szalay Mihály város bíró, mint Pécs város küldötte jelenlétében a Szentháromság dicsőségére, a Bold. Szűz Máriának és remete szt. Pálnak tiszteletére megáldotta és letette.17 Az alapkőletételt ünnepélyes szt. mise, majd Berényi püspök magyar szentbeszéde követte, melyben ecsetelte remete szent Pál életét, kiemelte a rend érdemeit és a város közönségét adakozásra, az építés támogatására hívta fel. Az ünnepség után a kolostor a püspököt, az ünnepélyen résztvevő káptalani, vármegyei és városi kiküldöttekkel együtt vendégül látta. Az építés folytatására a rendház a kálvária hegy keleti oldalán kőbányát kapott. Miután azt kitermelték, a prior Horváth Dániel nyugalmazott vármegyei alispánnal, mint a helyi kőzetviszonyok legjobb ismerőjéA^el szemlét tartott a város határában. A Piricsizma- diilőben találtak is igen nagy mennyiségű mészkövet Hartmann Ferenc pécsi kereskedő birtokán. Miután birtokcsere útján a rendház a területet tulajdonába vette, épületkő dolgában egyelőre szükséget nem szenvedett az építés. 1747-ben Battyáni Lajos gróf iiszögi uradalmából 30.000 égetett téglát adott az építéshez. A tetőzet gerendáit a 17 Brüsztle J.: i. m. 194. old. skk
