A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló-Reáliskola 1928-29. Tanévi Értesítője
A Lyceum templom és épület története
5 melyet Gyertyaszentelő Boldogasszony tiszteletére felszentelnek. Üjra fellángol a lovagias magyar léleknek tisztelete a Boldogasszony iránt. Első úrnapi körmenet ükön a nem katholikus Thiingen generális is megjelenik a katonaság élén.8 * Kis iskolájuk pedig, — a mai cisztercita reálgimnázium csirája, — már 1687-ben 16 tanítványt számlál; — ezután fokozatosan fejlődik, — míg Széchenyi György esztergomi érsek 1694. febr. 5-én 50.000 rajnai forint adományával a pécsi jezsuita gimnázium alapját is megveti.0 A jezsuiták mellett 1694-ben jelennek meg Pécsett a pálosok. E nagymuítú, sokérdemű, egyetlen magyar eredetű szerzetesrendnek különben is eredetéig visszamenő kapcsolata volt városunkkal. A XIII. században sokakat az assziszi szt. Ferenc, szent Klára, szt. Domonkos, árpádházi szent Erzsébet által sugallt vallásos föllendülés, sokakat pedig a tatárjárás dúlása vezetett nálunk a magányba, a remeteségbe. Ilyenek voltak a patacsi remeték, akik 1225 táján már összeköttetésbe is léptek egymással.10 Burgundi Bertalan pécsi püspök (1219—1252.) — ki II. Endre alatt mint a híres cluny-i bencés kolostor szerzetese burgundi Jolántának, II. Endre második nejének kíséretében jött Magyarországra, — különös jóindulattal viseltetett a Mecsek rengetegeiben élő remeték iránt. 1225-ben végiglátogatta őket kunyhóikban, barlangjaikban és miután hitük tisztaságáról, erkölcseik szilárdságáról meggyőződést szerzett, — szabályzatot írt számukra, Pécs közelében a szt. Jakab hegyen kolostort és templomot épített nekik, hova összegyűjtötte őket. Ő maga főnökük lett és az év nagy részét közöttük töltötte, öreg korában püspöki székéről is lemondott, a kolostor élére Antal testvért nevezte ki, maga pedig Cluny-ibe tért vissza, ahol mint egyszerű szerzetes halt meg.10a A rendnek tehát egyik alapítója boldog özséb esztergomi kanonokon kívül Bertalan pécsi püspök volt. E történelmi kapcsolat a török utáni nagy katholikus magyar újjászületés gondolatán kívül — kétségkívül erősen közremunkált abban, hogy a pálos rend 1694-ben visszatért Pécsre. P. Somogyi Zsigmond az első pálos szerzetes, aki mint Radonay püspök titkára 1694-ben jelent meg Pécsett. A rend pécsi letelepülésének ügyét erős akarattal vette kézbe. 120 forintért megvette az Irgalma- sok mai templomának és kórházának helyén álló sarokházat, de ezt át kellett engednie a kapucinusoknak.11 A félhold uralma alól felszabaduló területek birtokviszonyait rendező Caraffa bizottság 1698-ban a város budai kapujánál fekvő szent Erzsébet templomot és ispotályt adta a pálos rendnek, amely templom a török kitakarodása után a görög keletieké volt 1693-ig. A templom török jellegét már a pálosok tüntették el végkép. A pálos atyák tehát intézetünk és templomunk jelenlegi helyén otthonra leltek. Egyelőre négyen: a házfőnök, két hitszónok és még egy gyóntató páter, a horvát és szerb nyelvű hívek számára. A régi templomot és ispotályt P. Rosa Ferenc pálos provinciálisnak a kir. Hely8 Kiss A.: i. m. 9. old. 8 IJ. ott 13. oldal. 10 Karácsony J.: Magyarország Egyháztörténete. Nagyvárad, 1915. 76. old. 10a Dr. Saly L.: Az egyetemi templom. Budapest, 1926. 12. old. 11 Brüsztle J.: Recensio univ. Cleri dioec. Qu.-Eccl. Pécs, 1874. I. k. 182. old.
