A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló-Reáliskola 1928-29. Tanévi Értesítője

A Lyceum templom és épület története

a kath. egyházzal hitbeli unióra léptek. Mivel azonban időközben a görög keleti hitre visszatértek, 1693. nov. 18-án Nagy László György cs. k. kamarai főtiszt, mint baranyai alispán elnöklete alatt álló bíróság a görög keletieket a templom és az ispotálv használatától bírói úton megfosztotta.3 1698-ban a török alól felszabadult területek birtok- viszonyait rendező Caraffa bizottság az épületet a Pécsett letelepülő pálosoknak adta, akik az ispotály és templom helyén emelték 40 év kitartó munkájával a jelenlegi templomot és kolostort, mely ezidő- szerint iskolánk hajlékául szolgál. Az események rendje a következő:

I.

Pálosok kora.

1694—1786.

A török 1686.október havában takarodott ki Pécsről. A 143 éves szolgaság szomorú emlékei maradtak utána mindenütt. A város jelentékeny épületei romokban hevernek.4 Lakossága kizsarolt, kifáradt, sebektől borított szomorú képet mutat. Nagy Lajos büszke egyetemének, — melynek kevéssel a török uralom előtt 2000 tanulója volt,5 6 — nyoma sincs többé. Boldog Mór székesegyháza kezdetben magtárul, később istállóul szolgált. Többi templomai lerontattak, főpásztorai elmenekültek, a hitélet gondozásának egyetlen helyéül a város falain kívül fekvő Mindenszentek temploma maradt, ahol nem állandó lelkipásztorok, hanem titokban lappangó misszionárius papok védték, gondozták a lelkeket. A pogány töröknek védelme alatt a megoszlást elősegítő akatholikusok nagy teret hódítottak. Pécs városát és az egyházmegyét lassan egészen elborítják a lutheránusok, kálvinisták, ariánusok® es görög keletiek. A bajok, szomorúságok, megoszlások szerencsétlenségét betetőzte a városra szakadt fekete halál, a pestis, amely 1691. és 92 évben pusztította, őrölte a lakosság maradék életerejét.

Azok között, akik a törökdúlás romjainak eltakarításán, sebeinek gyógyításán, az ősi hit és a nemzeti élet visszaállításán fáradoztak, — oroszlánrésze van a felszabadulás püspökének: Radonay Mátyás Ignác- nak (1687—1703.) és a vele városunkba visszatért szerzetesrendeknek. Ezek között elsők a jezsuiták. Pécs városának és a környékbeli 30 községnek lelkipásztori munkáját ők vállalják. Apostoli munkájuk bőséges aratást hoz a magyar lelki ugaron. Négy év alatt megváltozik a vidék arca: 200 lutheránus, 5000 kálvinista, 6000 unitárius, mintegy 200 mohamedán és ezen kívül 31 görögkeleti hitközség lesz katholi- kussá.7 Badeni Lajos őrgróf, Pécs felszabadítója a város legszebb mecsetjét, a mai belvárosi plébániatemplomot adja át a rendnek,

3 Szentkirályi I.: „A pécsi szent Erzsébet ispotály“. (Dunántúl, 1928. nov. 18. száma. 2. old.)

4 Litterae animae missionis Quinque-Ecclesiensis S. J. p. 5. (MS. A kalocsai jézus-társasági Atyák könyvtárában.)

s Hanuy F.: Kath. Égyetem Pécsett. Pécs, 1903. 4. old.

6 Unitáriusok arianusok néven szerepelnek. V. ö. Soeheri: Historia provinciae Austriae S. J. Viennae, 1740.

7 Kiss A.: A pécsi gimnázium története, Értesítő 1914 8. old.