A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló-Reáliskola 1928-29. Tanévi Értesítője
A Lyceum templom és épület története
A Lyceum templom és épület története. Az élet bizonyos szempontból olyan mint az ember: két keze van: egyikkel a nmltba kapaszkodik, másikkal a jövőt igazítja. A múlt a maga emlékeiben, hagyományaiban igyekszik tovább élni, — a jövő pedig tervekkel, célokkal sürgeti a jelent, hogy a törekvések a vágyak útján a multat feledve utána menjen. Egyéneknek, testületeknek, nemzeteknek boldogulása sok tekintetben függ attól, hogy mennyire adnak helyet a tisztes múlt emlékének a jövőért folytatott küzdelemben, hogy az életük nem megtagadása-e a származásuknak és hogy céljaik nem ábrándok, lidércek-e, hanem a múltból kinőtt, ott gyökérrel bíró igazolt és jogosult törekvések. Mi tanintézet vagyunk: céljaink, törekvéseink, munkánk mind a magyar jövőé: az ifjúságé. De amik munkánk irányát megszabják, azok a múlt tapasztalatai, sikerei, csalódásai. Egyik szemünk hátra tekint, a másik előre. És annál több igazolással, joggal dolgozunk az ifjúságon, minél több kegyelettel emlékszünk történelmünk emlékeire, kincseire, így is igaz a Szentírás szava: tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú életű légy a földön. Azaz: csak az a jelen tekinthet bizakodással a jövendőbe, amelyik előbb hálás kegyelettel nézett a múltba. Ezek a gondolatok adják kezünkbe a tollat házunk és templomunk történetének megírására. * * sJí Az épület maga két emeletes barokkstílusú saroképület; északi oldalának hossza 52 m., a keletié 42 m. Nyugati oldalával van egybeépítve az ugyancsak barokk-stílű, két tornyú szép homlokzatú templom. Ha az épület történetesen nem ilyen szűk utcában, hanem például egy hegyoldalon állna, — arányos méreteivel, egységes stílusával nagyszerű távlati képet nyújtana. így is a barokk építészeti modornak városunkban megmaradt egyik legszebb emléke. A templom és az épület így ahogy jelenleg áll, — a régi pálos atyák alkotása. Az épület jelenlegi helyén azonban már a pálosok letelepülése, sőt valószínűleg a török idő előtt ugyancsak istentiszteleti és emberbaráti célt szolgáló intézmény állott. A XIV. és XV. században Pécsett virágzó szent Erzsébet ispotály1, — legnagyobb valószínűség szerint intézetünk jelenlegi helyén állt. A török idő alatt az ispotály mellé török templom került minarettel,2 melyet a török kitakarodása után átalakítottak és szent Erzsébet tiszteletére felszenteltek. 1690 körül az egykori török templomot átvették a görög keleti rácok, akik 1 Ispotály = irgalomház, zarándokok, hajléktalanok, betegek, árvák, szegények menheíye. 2Kücsük dsámi =. kis templom (Dr. Szőnyi O.: Pécsi útmutató, 61. old.)
