A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló-Reáliskola 1928-29. Tanévi Értesítője

A Lyceum templom és épület története

u számának. A templomban plébániai funkciókat nem végeztek, teme­téskor azonban meg volt engedve a harangozás, melynek díja a templompénztárba folyt be. Az alapító levélnek a templomról intézkedő része (5. pont) évi 50 forintot állapít meg a viaszgyertyák és egyéb kiadások fedezésére. A Szepesy alapítványhoz Miskolczy András nagy­prépost 1000 forintot adott a templom javára: „pro erogationibus in templo ad cultum divinum requisitis.“ Az épület északi szárnya ekkor kapta kapuja fölé a genius- szobros pálos címer alatti márványtáblát az MDGCCXXXII. bevésett évszámmal. A főlépcső első fordulójánál a bal mélyedésbe ekkor került az alapítási év, a beeikkelyező törvény és az alapító neve, —■ a jobb oldaliba pedig Szepesy címere. Az épületben ekkor 53 helyiség volt. A pince állandóan bérbe volt adva. Az épületnek külön vízvezetéke is volt, a vizet a Lyceum- és a Percel-utca sarkán álló medencébe vezet­ték, ahol szt. Ignác kőszobra is állt egészen 1892-ig, mikor a városi álta­lános vízvezeték behozatalával a kút és a szobor eltávolíttatott. A földszinten utcára szolgáló szobák helyén 8 bolthelyiség céljára bérbe volt adva. Az épületben lyceumi és tanítóképezdei tantermek és tanári lakások voltak. Az egy világi tanárt kivéve valamennyi tanár az épü­letben lakott, a világi papok épúgy, mint a ciszterciták. Utóbbiak 1837- ben a zirci apát rendeletére többi rendtársaikkal együtt pécsi rendhá­zukba vonultak lakni. Hogy azonban üres helyiségek bőven voltak a házban, igazolja az ifjúságnak 1842. febr. 7-én a tanári karhoz inté­zett folyamodása, melyben az üres helyiségek egyikében olvasókör léte­sítését kérik. A tanórák jelzésére a lépcsőn felállított óra ütése szolgált. Az órát Szepesy eredetileg mohácsi kastélya számára csináltatta, de később ide hozatta. Minthogy az ifjúság fegyelmi büntetései között a dorgálás után a bebörtönzés következett, a bejárattól jobbra a kertbe nyíló alacsony helyiséget börtönné (career) alakították át. Az iskolai törvények az alapító levél szellemével egyetértve elő­írták, hogy az ifjúság minden iskolai napon %8-kor szentmisén jelen­jék meg, vasár- és ünnepnapon szentmisét és szentbeszédet hallgasson, délután 5 órakor pedig keresztény tanításon és litánián vegyen részt. A nagynevű Szepesy alapítással tehát új élet költözött a régi falak közé. A kolostor a magasabb tudományok vára lett, a templom pedig új fölszerelésével — ha szerényebben is, mint az eredeti, — Isten tiszteletének méltó helyévé vált. A templomot Urunk színeválto­zásának tiszteletére 1832. október 15-én maga Szepesy szentelte be. A bölcsészeti kar fizikai szertárral, a tanítóképző pedig orgonával is fel volt szerelve.31 Az intézet azonban osztozott szegény hazánk viharos sorsában. Az 1848-as események útját állták a békés fejlődésnek. 1848. márc. 20-án Jónás József aligazgató közölte a városi tanáccsal, hogy az akadémiai ifjúság a haza védelmében a pesti márciusi ifjak példáján buzdulva részt akar venni, és ezért a nemzetőrséghez akar csatlakozni. 1848. szep­temberében pedig az akadémia már nem volt megnyitható, mert tanuló ifjúság nem jelentkezett. Az iskola padjait odahagyták, hogy toll helyett karddal szolgálhassák a hazát. Egyik lyceumi tanár tanítvá­nyaival a csatatérre sietve így jelentkezett a nemzetőrségen: „Engedje 31 Döbrössy A.: A pécsi Tanítóképzőintézet történetének rövid vázlata. Péc«. 1896. 19. old. Reáliskolai értesítő

Next

/
Thumbnails
Contents