A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló-Reáliskola 1928-29. Tanévi Értesítője
A Lyceum templom és épület története
IS meg őrnagy úr, hogy én, aki eddig ez ifjaknak szellemi vezére valék. most se legyek kényszerítve őket magukra hagyni, amikor a haza védelmére állanak.“32 IV. A cisztercita gimnázium kora. 1849—1865. Scitovszky megyéspüspök, miután tanulók nem jelentkeztek, 1849. júl. 5-án a jogi fakultást megszüntette. A bölcseleti fakultás előadásai — inkább csak a növendékpapok számára — egyelőre a papnevelő intézetben folytak tovább, míg 1851. októberében át nem olvadt az akkor megalakult nyolc osztályos gimnázium két felső osztályába. Ugyancsak megszűnt a szabadságharc okozta elnéptelenedés folytán a tanítóképző intézet 1849-ben. 1848. júl. 3-án ér Pécsre a kormány hivatalos irata, mely az ille- kes városi és tanügyi hatóság tudtára adja, hogy a cisztercita gimnázium épületét átengedte katonai célokra. Bár a tanítás 1848—49. tanév végéig (jún. 15-ig) többé-kevésbbé folyt. 1849. októberében az épület katonai kórházzá alakult át, és a kerületi biztos a lyceum helyiségeit engedte át az ifjúság ideiglenes használatára.33 Mikor a cisztercita gimnázium épületünkbe költözik, épen jelentős változásokon megy át a középiskolák tanrendszere. A régi Ratio helyett a szabadságharc leverése után az osztrák tartományok számára készült Entwurf a magyar nép pedagógiai törvénykönyve is lett. Az Entwurf jelentős újításokat tartalmazott: 1. Az eddigi 6 osztályos tanfolyam idejét 8 évi tanulmányi időre terjeszti ki, magábaolvasztva az eddigi 2 évi bölcseleti kurzust is. 2. A tanmenetet két külön egyforma részre osztja: 4 év algimnázium és 4 év felgimnázium. 3. Életbe lépteti az érettségi vizsgálatokat.34 A bölcseleti fakultásnak a gimnázium eddigi 6 osztályával való egyesítése azonban nem ment simán. Jónás akadémiai prodirektor és vele az egyházmegyei papság nagy része a Szepesy alapítvány megsértését látva ebben, tiltakozott ellene. A kultuszminisztérium megbízottja: De la Motte osztálytanácsos az egyesítés mellett hoz javaslatot, indokul hozva fel, hogy Szepesy püspöknek nem magánintézet, hanem nyilvános főiskola alapítása volt a célja. A cisztercita rend új tanerőit a Szepesy-íéle alapítványi helyekre nevezhetné ki. Végül az Entwurf úletbelépése után a Szepesy-féle bölcseleti fakultás nyilvános önálló főiskola úgysem lehet többé. Farkas József pécsi püspöki helynök a tervre új tervvel válaszol. Szerinte a bölcseleti fakultás egyesüljön a gimnáziummal, de oszoljék az egész 8 osztály két részre. Az algimnáziumot vezessék a ciszterciták régi iskolájuk helyiségeiben, a felgimnáziumot az egyházmegyei papság vegye át két tanszék kivételével, és ez maradjon meg a lyceum épületében. Az egész intézet közös igazgató alatt álljon. 32 Békefi R.: Emlékkönyv, 63. old. 33 Kiss A.: i. m. 81. old. 34 Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Oesterreich. Wien, 1849. S. J.
