A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló-Reáliskola 1927-28. Tanévi Értesítője
A tanár munkája az osztályban
11 — Jól van. Mit mond, Gyula, az a fiú ? — Azt mondja, hogy most már eszmél. — Eszmél? Hogy érted azt? — Úgy értem, hogy amíg kicsiny volt, addig nem gondolkodott, de mikor nagyobb lett már, gondolkozni kezdett és rájött, megértette, hogy miért volt oly bús a gyermeksége és miért volt nemzete olyan elhagyott, árva. — Nagyon jól van! Nos, mit mond, miért volt olyan szomorú a gyermeksége ? — Azért volt oly bús a gyermeksége, mert elveszett Magyarország. — Igaz! Látom megértettétek ezt is. Most ki fogja szépen elmondani ennek a résznek a tartalmát? (4—5 jelentkező fiúval elmondatom az olvasott rész gondolatmenetét.) — Helyesen van. No, most ki mondja meg okosan egy pár szóval, hogy miről szól ez a rész, hogy mi a 2. résznek a tárgya? (Többen jelentkeznek.) — No, Laci, halljuk! Ebben a részben a fiú megmondja, hogy mi volt az oka az ő bús gyermekségének. — Helyes fiam, ezt jól kigondoltad. No fiúk ma tovább már nem olvasunk, hanem most valaki elmondja mind a két rész tartalmát egyfolytában összefüggően. — (Ez megtörténik.) Most tegyétek el a könyveket, vegyétek elő a tartalmi füzetet és be fogjátok írni a költemény elolvasott részének vázlatát, hogy a jövő óráig el ne felejtsétek. — írjátok a mai keltet, mikor az olvasmányt tárgyaltuk: Május 20. — A költemény címét, alája a költő nevét és az alá: „A költemény vázlata.“ — Így. Feri meg fogja mondani hány sor az első rész. — Az első rész az 1-től 16-ik sorig tart. — És mi a tárgya? A fiú megmondja és én felírom a táblára így: I. (1—16.) A magyar fiúk élete a háború alatt. — írjátok ezt szépen a füzetbe a vázlat szó alá, amint szoktuk. (Megtörténik.) — Most mondd meg Feri, meddig tart a második rész ? — A második rész a 17-ik sortól a 20-ig tart. — Helyes, és miről szól ? (A fiú megmondja.) — Jól van, most írjátok le ezt is. — (Magam felirom a táblára, így) II. (17—20.) A fiú megmondja bús gyermekségének okát. — Leírtátok? — Most tegyétek el csöndesen a füzetet! — így. — Figyeljetek, feladom a holnapi leckét. Tanuljátok meg a költeménynek 8 sorát és mindnyájan tudjátok szépen elmondani a ma elolvasott résznek tartalmát. A következő órán hasonló módon folytatjuk a költemény tárgyalását. — Az egész vers tartalmának összefoglalása után, a tanulókkal való együttes megbeszéléssel kifejtjük a költemény főgondolatát és alapérzését, majd a már leírt vázlat alapján megállapítjuk a mű szerkezetét és végül néhány szóval méltatjuk a költemény szerzőjét és annak munkásságát. Egy francia nyelvi óra a III. osztályban. Tartotta: Fail Jagelló. Didaktikai szempontok és elvek. 1. Kiejtés, különös tekintettel az artikulációra (travail de la bouche). 2. Szóbeli pontozás (ponctuation orale). Fontos, hogy a tanuló a szorosan összefüggő szavakból álló szócsoportokat felismerje és beszédét állandóan azok szerint tagolja, hogy a füle és beszélőszerve ebben az irányban is állandó beidegzés alatt álljon. 3. Fordítás magyarra, de csak mint segédeszköz nehezebb passzusok értelmének megvilágítására és fixirozására, amennyiben ez a megvilágítás más eszközökkel (pl. cselekvésekkel) el nem érhető. 4. Elemzés
