A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1915-1916. iskolai évről

Messik Béla: Az anyag és elektromosság

- 27 mely önmagától, minden energia közlés nélkül képes energiát termelni és anyagi részecskéket önmagából vég nélkül kilövelni. És akkor megdőlne az a nagyfontosságú, az energia megmaradásáról szóló tétel, mely már annyi jó szolgálatot tett a tudománynak és amely a fizika egyik alapkövét képezi. Eleinte úgy is látszott, hogy ez fog történni, mert a rádium aktivitásának semmiféle csökkenését nem észlelték. Amidőn azonban felfedezték, hogy az a-részecskék hélium-atomok és mindjobban kitűnt, hogy a radioaktivitás az atomok bomlási folyamata, mindjobban gyökeret vert az a nézet, hogy a rádium az energiáját az atomok szétesésekor nyeri, amikor az az energia, mely a részek együttmaradását tette lehetővé, felszabadul és sugárzó, mozgási és hőenergiává alakul át. Ennek következménye az kell, hogy legyen, hogy az anyag belső energiája fokozatosan csökken, mindig több atom esik szét alkatrészeire, míg végül az anyagnak előbbi állapotában meg kell szűnnie, helyet adván az alkotórészeknek, melyekre felbomlott.

A kisérletek igazolták, hogy így is van. Tehát úgy az anyag, mint az energia megmaradásának elve a tüzpróbát fényesen kiállották. A rádium, melynek atomsúlya 226, felbomlik a 4 atomsúlyu héliumra és egy cmanációnak nevezett gázalakú anyagra, melynek atomsúlya 222. A rádium anyaga tehát a bomlási termékek javára folyton fogy és néhány ezer év alatt végleg meg is szűnik mint rádium létezni. A változás oly lassú, hogy nem csodálkozhatunk rajta, hogy egy ideig nem sikerült azt észlelni.

Ezzel azonban a bomlási folyamat nem ér véget. Az emanáció szintén radioaktív, ugyanolyan sugarakat bocsát ki, mint a rádium, ebből tehát ismét hélium atomok válnak ki, a szétesésből származó másik termék ismét 4-gyel kisebb atomsúlyú, mint az emanáció. Ezt nevezik rádium A-nak. Ez ismét radioaktív, tehát ismét egy újabb termék, a rádium B jön létre és ez így folytatódik. Az utolsó termék, mely még maga is radioaktív : a rádium F, mely azonos a Curiené által felfedezett és polóniumnak nevezett elemmel. Minthogy ez is bocsát ki a-su- garakat, még egy terméknek kell lenni. Ennek várható atomsúlya az óloméhoz áll legközelebb, innen sejtik, hogy ennek a fokozatos bomlásnak végső terméke az ólom ; erre azonban elégséges kísérleti bizonyítékunk még nincsen.

Hátha a rádium is ilyen bomlás útján keletkezett ? A k’sérletek tanúsága szerint tényleg így van. Kitűnt, hogy a rádium több közbeeső stádiumon át az urániumból keletkezett.

Az atombomlás^al szemben az az ellenvetés, hogy lehetséges, hogy a rádium a héliumnak valamely vegyülete és az bomlik alkatrészeire, elemeire — nem állhat meg. Ez esetben ugyanis a rádium színképében a hélium vonalainak is látszani kellene, holott ez nincs így ; ezek a vonalak csak akkor kezdenek látszani, amikor a rádium atom már felbomlott. De még egy bizonyíték van. Mikor a vegyületek elemeikre bomlanak, akkor energia szintén felszabadul ugyan, de ez sokkal kisebb, mint a mi esetünkben. A chemiai felbomlásnál keletkező energiának körülbelül mil- liószor kisebbnek kellene lenni, mint amekkora tényleg keletkezik. (Soddy id. m.). Ezzel tehát a radioaktív jelenségeket megmagyarázni lehetetlen.

Ha pedig a rádium átalakulásainak során nem vegyületekkel, hanem csupa elemmel van dolgunk, akkor itt az történik szemünk előtt,