A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1915-1916. iskolai évről
Messik Béla: Az anyag és elektromosság
— 26 segítségével lehetséges pl. a csonttöréseket megvizsgálni, vagy a testbe került idegen anyag (puskagolyó) helyét megtalálni. A Röntgen-sugarak mibenlétéről sokáig nem tudtak bizonyosat. Nagy áthatolóképességük miatt ugyan a fizikusok kezdettől fogva sejtették, hogy itt szintén az elektromágneses sugárzások egy fajtájával van dolguk, melyek igen kicsiny a hullámhosszúságuk, úgy hogy az atomok közötti tereken csaknem zavartalanul keresztül tudnak jutni vastagabb rétegeken is, mindazáltal bizonyíték azonkívül, hogy sebességük a fénysebességet nagyon megközelíti, nem volt, sőt az elektromágneses sugarak törési és elhajlási törvényeit sem sikerült rajtuk kimutatni. A legújabban (1912) azután Laue elméleti útmutatásai alapján Fridrichés Knipping kimutatták, hogy a sejtés helyes volt. A Röntgen -sugarakat kristályokon bocsátották keresztül, melyek atomjairól az a felfogás uralkodik, hogy azok szabályosan helyezkednek el. A sugarak a kristály atomjai közötti tereken áthatolva a mögötte elhelyezett fotográf lemezen tényleg a fényelhajlás tüneményére valló foltokat hoztak létre, tehát a sugarak elektromágneses volta be volt bizonyítva. A vázolt kísérletek nemcsak annyiban bírnak fontossággal, hogy általuk fény derült a Röntgen-sugarak mibenlétére, hanem nagyban hozzájárultak azok az atomok létezésébe vetett hitünk további megerősítéséhez és az atomközi terekről való elméletünk alapjainak megszilárdításához. Hiszen itt maguk az atomok alkották azt a rácsot, mely a Röntgen- sugarakat mintegy megszűrte ! A rádium y-sugarai a Röntgen-sugarakhoz hasonló tulajdonságokkal bírnak. Innen magyarázható a radioaktív anyagoknak a fényérző lem ezre való hatása és az ionizálóképessége, továbbá a kibocsátott sugarak egy részének nagy áthatolóképessége. De a sugárzásokhoz energia is kell, és pedig nagy energia, mert hiszen a kilövelt részecskék sebessége óriási, számuk szintén. Egy milligramm rádium másodpercenkint mintegy 136 millió a-részecskét lövell ki, mintegy 20000 km-es sebességgel. Energia kell ahhoz is, hogy a rádium környezeténél állandóan melegebb lehessen, mert ez csak folytonos hőtermelés árán lehetséges. A számítások során kitűnt, hogy a rádium atom belsejében igen nagy mennyiségű energiának kell felhalmozva lennie. Lássunk néhány adatot (Soddy : A rádium c. munkájából) : A rádium által termelt hőmennyiség óránkint akkora, hogy vele egyenlő tömegű vizet a fagyáspontról a forráspontra lehet vele melegíteni. Mekkorára nő ez az évszázadok során, mialatt a rádium nem szűnik meg hőt fejleszteni ! És ezt a hőt saját belső energiájából meríti, melyből a hőfejlesztésen kívül még a sugárzások létrehozására is telik. Ha a nap tiszta rádiumból állana, akkor milliószor annyi hőt és fényt adna, mint így. A föld összes melegkisugárzásának megmagyarázására elégséges volna felvenni, hogy felületén egy 60 km. vastag kőzetréteg van, melynek minden egységnyi tömegében annyi rádium van jelen, amennyit az eddig vizsgált kőzetek egy-egy egységében átlag találtak. Hogy ez milyen kevés rádiumnak felel meg, ahhoz elég lesz azt megemlíteni, hogy még a szurokércben is, — melyben a rádium aránylag igen nagy mennyiségben található, mely az említett átlagot sokszorosan felülmúlja, — minden ötmillió súlyrészre esik egy súlyrész rádium. Ha a rádiumnak ez a nagymérvű energiaszolgáltatása sohasem csökkenne, akkor azt mondhatnák, hogy megtaláltuk a perpetuum mobilét,
