A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1915-1916. iskolai évről

Messik Béla: Az anyag és elektromosság

- 22 annak tekintjük. Minthogy a hélium atomsúlya a hidrogén atomsúlyának nem kétszerese, hanem négyszerese, itt két elektromos elemi-quan- tum tartozik egy hélium atomhoz.

A nagyszámú, fáradságos kutatás, melyet a pozitív sugarakon végeztek, a pozitív sugarak mibenlétét illetőleg korántsem vezetett olyan határozott és végleges eredményekhez, mint a katódsugaraknál. Létezik-e pozitív elektron ? Létezik-e pozitív töltés szabad állapotban ? Erre a kérdésre nem tudunk biztos feleletet adni. Csak-annyit mondhatunk, hogy ilyet eddig még egyáltalán nem sikerült felfedezni, dacára az ez irányban végzetl számos kísérletnek. Ez a negatív eredmény bizonyos valószínűséggel arra enged következtetni, hogy a pozitív elektromosság az anyagtól függetlenül, önállóan nem állhat meg, hanem csak az anyaghoz kötötten. Pozitív elektronok nincsenek, csak pozitív ionok.

De ha mi a pozitív ionban mindezidáig semmi módon nem voltunk képesek a ponderábilis anyagot és az elektromos töltést különválasztani, akkor mindaddig, míg ez valójában nem sikerül, a kettőnek megkülönböztetése nem egyéb, mint fikció, mindaddig az anyagot és a pozitív elektromosságot egy szétválaszthatatlan, egységes egésznek kell tekintenünk; úgy, hogy amit mi a pozitív elektromosság tulajdonságának nevezünk, az nem egyéb, mint magának az anyagnak a tulajdonsága és megfordítva : az anyag legkisebb részecskéi úgy tűnnek fel, mintha a pozitív elektromosság kis részecskéi volnának.

*

Mindezek a gondolatok a fizikusok egy számottevő részénél azt a felfogást érlelték meg, hogy az anyag elektromos eredetű. Ez első pillanatban meglepőnek tetszik, de inkább szokatlan, mint merész. Végeredményben egészen jól beleilleszkedik ismereteink körébe, régi tapasztalatainkkal egészen jól megegyeztethető, sőt az újabb tapasztalatok magyarázatánál előnyös is. Nekünk, kik gondolatvilágunkkal ettől a kutatási körtől távol állunk, nehéz a megszokás, de ez nem lehet az uj nézet kialakulásának akadálya. Gondoljunk arra, milyen nehéz volt az emberiségnek ahhoz a gondolathoz hozzászokni, hogy nem a nap forog a föld körül, ahogy mi látjuk, hanem megfordítva ! És milyen hosszas küzdelembe került, míg az uj felfogás győzedelmeskedett ! Pedig ma már Copper- n i c u s világnézetének helyességében senki sem kételkedik, azt már mindenki természetesnek találja.

íme, eljutottunk a görögök ősanyagához. Mi ugyan nem a földet, vizet, tüzet, levegőt tartjuk az ősanyagnak ; szerintünk az elektromosság az, melyből az anyag felépül. A gondolat alapjában véve analog a görögökével, csak mi az elektromosságot más természetű valaminek képzeljük, mint a görögök az ő alapelemeiket.

Az anyag eredetéről szóló állításunknak különösen fizikai világnézetünk szempontjából van nagy hordereje. Ha eddig az volt törekvésünk, hogy a fizikai jelenségeknek lehetőleg mechanikai jellegű magyarázatot adjunk, úgy ezután minden okunk megvan arra, hogy azokat elektromos jelenségek alapján magyarázzuk meg. Eddig az előbbi magyarázat volt a természetesebb, mert hiszen mi a természet mechanikai nyilvánuíásait sokkal jobban ismerjük, a mindennapi élet tele van ilyen tapasztalatokkal, úgy hogy eddig más magyarázatot el sem tudtunk volna képzelni. Az utóbbi évtizedek széleskörű kutatásai azonban kényszerítenek bennünket, hogy még a mechanikai jelenségeknek is elektromos magyarázatát keressük, mert ez az újabb tapasztalatoknak jobban megfelel,