A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1914-1915. iskolai évről
Vezér Mór: Háborús költészetünkről
- 21 Szülei hasztalan köllögetik a mámoros legényl — akiről az a hir járja, hogy fegyver nem fogja — hogy közelegnek a szebeni rácok, csak mátkája szavára ébred fel, száll szembe az egész sereggel s hősi halált hal. Egy elé mentébe gyalog ösvényt vága, És visszajöttébe szekérutat nyita... De ekkor megbotlék a lovának lába, Ő meg a lováról a földre borula. Jó Kerekes Izsák igy járt a lovával ; A rácok pediglen karddal és dárdával Vágják, ütik ötét s mindaddig göbődik A mig egyet sem rúg s nem is vergölődik. így pusztították el Kerekes Izsákot, Aki a kardjával le vága sok rácot. Nemcsak a kuruc költészetnek, hanem egész népballada-költészelünk- nek egyik gyöngye ez a darab. Az ittas legény a nagyszerű küzdelemben époszi hőssé magasztosul. Az egészben erős liraiság és mozgalmas, lihegő drámaiság lüktet. A költemény a világirodalom legjobb balladái közt foglal helyet. Az epikai, lírai és drámai elem egyenletesen elosztva jelen meg, a sejtelmesség, a tragikus befejezés csak fokozzák a hatást. Bezerédi Imre sárvári vakmerő huszárkalandját zengi el a Beze- rédi nótája. Mindenképen érdekes a Székely kurucok dala. Rabulin kiverte Erdélyből gr. Petry Lőrinc és Károlyi hadait, de a székelyek igen sokáig ellenállottak és végül is csak az árulás tudoLL rajtuk erőt venni. A székely gúnyolja a nyalka kurucol, aki nem bírta sokáig erővel és magasztalja a lófejül, a szívós, kitartó székelyt. Látod a kuruc, a lófejő : Ő Attila igaz vérő, ő bennt maradt hazájában, — Inkább itt dől a sírjában A lófejő I Gyermeki ragaszkodás sugallta a Nayy Bercsényi Miklóst. A soóki tábor énekese avatott kezekkel pengeti a lantot „nemzetünk oszlopáról.“ Bercsényi Miklós valóban a szabadságharc éltető eleme volt. Vitézsége, gazdagsága, műveltsége egyaránt predesztinálták őt vezetői állásra. A szatmári békét nem fogadta el és a fejedelmet követte a számkivetésbe. A kurucköltészet leghíresebb terméke a Rákóczi-nóta, mely nemzeti énekké vált. Körülbelül 17 változata van. így Rákóczi siralma, Cantus Hungarorum, Lectus Hungáriáé etc. Akkor keletkezett, amidőn a tren- cséni ütközet után (1708. aug. 3.) Heister hadserege feldúlta a Vág és Ga- rom mentét és a Csallóközt. A költemény egy elgyötört nemzet keserves jaj kiáltása. A szerencse elfordult a küzdő néptől és az ellenség kényére- kedvére gázol a nemzet alkotmányában, vagyonában. Még a szenveidései sem keltenek részvétel, hanem csak gúnyt: Kétségbeesésében végül is az Úrhoz fohászkodik:
