A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1913-1914. tanévről

Dobos Ferenc: Közlemények a modern chemia köréből

- 4 Vetkőzi atomsúlyokat, melyek keletkezésének és jelentőségüknek igen érdekes és nagy fontosságú magyarázata iskolakönyveinkből teljesen hiányzik, holott maguk ezen atomsúlyok számadatai e könyvek némelyikébe minden magyarázat nélkül felvétettek. (Lásd Hankó: Chemia és ásványtan, második kiadás 1913). A nemzetközi atomsúlyok kérdésének alapos tisztázását tanulóink előtt már csak azért is fontosnak és sürgősnek tartottam, mert felső osztálybeli tanítványaim közül is számosán, kik ezen újabb nevezetes adatokról az iskolán kivül tudomást szereztek, tőlem kértek e tárgyban közelebbi magyarázatot, mert az atomsúlyok megtekintésénél figyelmüket azonnal magára vonta ama feltűnő körülmény, hogy a hidrogén atomsúlya, mely mindig az 1-ség volt, hogymikép lehet most 1-008 ?

A disszociációnak és különféle nemeinek bővebb tárgyalását már azért is szükségesnek véltem, hogy tanulóinknak alkalmuk legyen ezen szép új elmélet közelebbi megismerésére annál is inkább, mert az újabb chemiai szakmunkák ezen mélyreható elméletnek nem csupán létezéséről vesznek tudomást (mint pld. fenn említett iskolakönyvünk), hanem a chemia egész anyagát ily értelemben kezelik.

Az elemek periódusos rendszerének ismertetését, kiegészítve a legújabban felfedezett elemekkel is, tanulóink számára szintén örömmel írtam meg, mert hiszen alig van az emberi zseninek magasabb röptű, lelkesítőbb alkotása, mint Mendelejeff és Lothar Meyer-é, kik látnoki tehetséggel előre megjósolták még csak később és mások által felfedezett elemek tulajdonságait.

A természettudományok minden ágára nézve igen fontos kolloid-anyagoknak mindjobban gazdagodó irodalma utalt arra, hogy az érdeklődőket ezekre nézve is tájékoztassam s általam kipróbált, idevágó kísérleti módokkal is megismertessem.

Az exotermás és endotermás chemiai folyamatok tüzetesebb ismertetésével főkép az volt célom, hogy az olvasó világ képet alkothasson azon gyönyörű harmónia lényegéről, mely a növények és állalok életműködése közt a nagy természetben fennáll.

A rádium, Ra.

Atomsúlya 226-5.

Az alkalikus földfémek közé sorozzák a rádiumot is, mely újabb időben rendkívüli nevezetességre tett szert.

Előfordulása. Az uránérc vagy szurokérc, melyet a csehországi Joachimsthal község bányáiban találnak, a rádiumnak igen csekély mennyiségét tartalmazza, úgy hogy a francia Curie házaspár eljárása szerint, kik a rádiumot 1898-ban először előállították, 2000 kgr.