A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1913-1914. tanévről
Dobos Ferenc: Közlemények a modern chemia köréből
5 szurokércből csak 335 mgr. (0‘335 gr.) rádiumot nyerhetni. Ezen oknál és a rendkívüli keresletnél fogva a rádium ez idő szerint a legdrágább anyag. Előállítása. A rádium előállítása az eddig alkalmazott chemiai műveletek közt talán a legbonyolultabb, miért is ennek leírásába nem bocsátkozhatunk. A szurokérc ugyanis főalkotó részén az uránon és a benne nyomokban előforduló rádiumon kívül még körülbelül 17 különféle elemet, köztük igen kevéssé ismert ritka elemeket tartalmaz, melyektől a rádiumot elkülöníteni rendkívüli nehézségekkel jár. Ez az oka annak, hogy ez ideig teljesen tiszta rádiumfémet még nem állítottak elő, legfölebb rádiumvegyületeket és rádiumban gazdag amalgamot. A rádium a legdrágább anyag. 1 gr. ára körülbelül 80 ezer márka (96 ezer korona). Tulajdonságai. A rádium és sói nagy hasonlatosságot mutatnak a báriumhoz és sóihoz, de e mellett több jellemző és meglepő tulajdonsággal bírnak. Sötétben világítanak és állandóan hőt bocsátanak ki, úgy hogy hőmérsékletük néhány fokkal mindig magasabb mint környezetüké. A Bunsen-lámpa lángját karminpirosra színezik. Spektrumuk két vörös, egy kékeszöld és két violaszínű vonalból áll. A rádium szintén kétértékű elem. Legsajátosabb tulajdonsága azonban a rádiumnak és sóinak hogy minden külső befolyás nélkül állandóan oly sugarakat bocsátanak ki, melyek fizikai, chemiai és élettani (fiziológiai) hatás tekintetében minden más sugaraktól különböznek. Ezen kívül bizonyos gázt is bácsátanak ki magukból, melyet rádiumemanáció-nak neveztek el és a mely tulajdonságaira nézve az úgynevezett nemes gázaidhoz (argon, hélium) hasonlít. A rádiumvegyületek (mert tiszta rádiumot még eddig nem állítottak elő) mágneses térben háromféle sugarakat bocsátanak ki, melyeket «, ß és Y sugaraknak neveztek el. Az « vagy pozitív sugarak heliumatomokból állanak, melyek másodpercenkint mintegy 30 ezer kilom. sebességgel haladnak, a ß vagy negativ sugarak parányi elektromosságrészecskék u. n. elektronok, melyek sebessége közelítőleg azonos a fény sebességével (300 ezer kilom.) Végre az u. n. y-sugarak hasonlók az u. n. Röntgen-sugarakhoz és hatásukban az a és ß sugaraktól különböznek. Ezen háromféle sugarakat egymástól úgy választhatjuk el, hogy a rádium vegyületet mágneses térbe, azaz :
