A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1913-1914. tanévről

Dobos Ferenc: Közlemények a modern chemia köréből

- 28 a levegőn égetünk sib. mindannyiszor tetemes mennyiségű bő fejlődik. A chemiai átalakulásoknál kiszabaduló hőt rectkcióhönek nevezzük.

A hőmennyiség, mely két test egyesülésekor szabaddá lesz, az illető anyagok egyenlő mennyiségénél mindig ugyanaz. A hőt hőegységekben (kalóriákban) mérjük. Hőegvség (1 kalória) alatt azon hőmennyiséget értjük, mely a súlyegységnyi viz hőmérsékletét 1° C-al emelni képes. Ha a súlyegység alatt 1 grammot értünk, akkor ezt kis kalóriának, ha 1 kilogrammot, akkor nagy kalóriának nevezzük és rövidítve ,,kal.”, illetőleg „Kai” szótaggal jelöljük. Rendszerint — úgy mi is — a nagy kalóriát („Kai”) használjuk.

Ha egy grammatomsúlynyi hidrogén, azaz 1*008 gr. hidrogén és egy grammatomsúlynyi klór, azaz 35*46 gr. klór sósavvá egyesülnek, 22 kalória lesz szabaddá, azaz annyi hő fejlődik, hogy ezzel 22 klg. viz hőmérsékletét 1° C-al emelhetjük. Viszont ha azt akarjuk, hogy a keletkezett 36*468 gr. sósavból ismét szabad állapotú, azaz hőtermelésre alkalmas hidrogént és klórt kapjunk, ugyanazon hőmennyiséget, azaz a 22 Kal.-át megfelelő alakban pl. galvánáram alakjában vissza kell szolgáltatnunk. Ha az ilynemű átalakulásoknál a reakcióhőt is ki akarjuk tüntetni, akkor ily egyenleteket használunk :

H + Cl;£ HC1 ± 22 Kai.

Azon vegyületeket, melyeknek keletkezésénél hő válik szabaddá, exotermás vegyületeknek, a keletkezés folyamatát pedig exotermás folya matnak nevezzük ; a sósav, a viz, a kéndioxid keletkezése exotermás folyamat, ezen vegyületek pedig exotermás vegyületek. Az exotermás folyamatok, ha egyszer megindultak, minden további külső befolyás nélkül önként lefolynak, igy pl. a sósav keletkezése klórdurranógázból, a fa, olaj, világitógáz égése, a lélegzés által testünkben végbemenő folyamat stb. A chemiai átalakulás előtti anyagok e szerint bizonyos erőt: energiát képviselnek s ebben mindig gazdagabbak a belőlük keletkezett anyagoknál; az előbbiek épugy viszonylanak az utóbbiakhoz, mint a felhúzott órarugó ahhoz, a mely már lejárt.

Vannak azonban esetek, a midőn egyes elemeket csak úgy egyesíthetünk vegyületekké, hogy azokat hevítjük. így pld. a nitrogén és az oxigén csak akkor vegyülnek, ha ezek elegyét igen magas hőfok hatásának tesszük ki. így állítják elő újabban a salétromsavat a levegőből.

Az oly chemiai folyamatot, melynél hő használtatik fel, azaz a melyet csak hő alkalmazásával létesíthetünk : endoterwás folyamatnak nevezzük.

Endotermás folyamatok sohasem folynak le önként, hanem, miután ezek hőt használnak fel, csakis addig tartanak, mig azokat a hő, vagy az energiának valamely más neme (pld. elektromosság) táplálja. Ezek is hasonlíthatók az órarugóhoz, mely önmagától fel nem húzódik. A hihro- génklorid bomlása is csak akkor indul meg, ha alkalmas energia (gálván-