A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1913-1914. tanévről
Dobos Ferenc: Közlemények a modern chemia köréből
áram) kellő mértékben hat reá és csakis addig tart, mig c hatás meg nem szűnik. A mondottakból önként következik, hogy ha bizonyos elemek egyesülése exotermás folyamat mellett, azaz hő kibocsátással történt, akkor a keletkezett vegyület bomlása endotermás folyamattal — hő bekebelezéssel — jár, és megfordítva : az endotermás vegyület bomlása exotermás folyamat mellett megy végbe. A fenn leirt két ellentétes chemiai processzus nagyszabású példája az állati és növényi szervezet működésének folyamata. A növények fejlődése tisztán endotermás folyamat, mely abban áll, hogy a levegő széndioxidjából, a vízből és a növények gyökerei által felvett nitrogénvegyületekből a nap hőenergiájának hatása alatt épül fel a növény szervezete. A növények rendeltetése tehát az energia bekebelezésében áll. Midőn pedig a növényeket táplálkozásra, fűtésre használjuk, akkor azoknak, endotermás processzus mellett bekebelezett hőenergiáját fordítjuk hasznunkra, mely hőenergia a levegő oxigénjének közvetítésével exotermás folyamat mellett szabadul fel testünk javára. Ezen utóbbi folyamat eredménye ismét azon energiában szegény anyagok képződése, melyeket tes- tünk széndioxid, viz és nitrogénvegyületek alakjában kiválaszt. Világosan látható ezekből azon lényeges különbség, mely a növényi és az állati szervezetben végbement chemiai folyamatok közt fennáll és az anyag folytonos körforgását eredményezi. A növények életműködése endotermás folyamat mellett bizonyos egyszerű vegyületekből — széndioxid, viz, ammonia, sók stb. — bonyolult szerkezetű zsírokat, olajokai, szén hidrái okai, fehérjeféléket stb. produkál, mig az állati organizmus ezeket exotermás utón ismét egyszerű vegyületekké alakítja vissza.
