A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1913-1914. tanévről
Dobos Ferenc: Közlemények a modern chemia köréből
- 21 Mindenek előtt feltűnik, hogy sok helyen hézagok láthatók, melyek helyenkint vízszintes vonalakkal vannak jelezve. így például a 2-ik oszlopban a kálium és rubidium közt hézag van, de látjuk egyszersmind, hogy a rubidium atómsúlyát (85’45) közelitőleg úgy kapjuk, hogy ha a tőle sokkal előrébb álló kálium atómsulyához 3xl6-ot, azaz háromannyit adunk, mint mennyi a kálium és a közvetlen előtte álló nátrium atomsúlya közti különbség. Szóval e hézagba még két elem beleillenék, melyeknek atómsúlya közelitőleg 55, illetőleg 71 lenne. Ugyanez áll a többi hézagra nézve is, melyeknek betöltése még ezután felfedezendő elemekre vár. Hogy pedig ez az okoskodás korántsem alapnélküli, ez kitűnik abból, bogy Mendelejeff három oly elemnek atómsúlyát határozta meg és tulajdonságait irta le, melyeket csak az ő peroidusos rendszerének felállítása után fedeztek fel és illesztettek be a rendszerbe. E három clem a scandium, gallium és germanium. A rendszer, mint a táblázatból látjuk, egészben öt periódusból (szakaszból) áll, melyek közül az I. és II. az elemeknek csak egy sorát tar- lalmazza, a III. és IV. periódusban két-két sor elem foglaltatik, mig az V. periodus négy sorból áll. A hasonló tulajdonságú elemek egymás alá helyezése által az öt periodus nyolc csoportot ad, melyek mindegyike egy fő és egy mellékcsoportból áll. A mellékcsoportokba mindenütt azon elemek kerülnek, melyeknek tulajdonságai bizonyos árnyalatokban eltérnek a főcsoportbeli elemektől. Az első csoportba az úgynevezett nemes gázok tartoznak, melyek főkép abban egyeznek meg, hogy igen közömbösek, úgy hogy egy más elemmel sem vegyülnek. A többi hét csoportba, mint iskolai tanulmányaink nyomán láthatjuk, igen közelitőleg hasonló tulajdonságú elemek sorakoznak; pld. a 3-ik csoportba az alkalikus földfémek, a 6-ba a nitrogéncsoport elemei, a 8-ba a halogén elemek stb. A nélkül, hogy az elemek periódusos rendszerében rejlő összes tanulságokat e helyen kimeríteni akarnám, még csak azon szabályszerűségre kívánok reámutatni, mely ezen rendszerben az elemek vegyértékét illetőleg fennáll. Az első csoportba tartozó nemes gázok vegyértékéről, mivel ezek nem képeznek vegyületeket, nem lehet szó. Tehát ezek vegyértéke 0. A második (fő) csoport (Li) egyértékü, a harmadik (Be) kétértékű, a negyedik (B) háromértékü, az ötödik (C) négyértékü, a hatodik (N) háromértékü, de egyes vegyületeiben ötértékü, a hetedik (O) kétértékű, de e csoportból pld. a S némely vegyíűetében hatértékű, a nyolcadik (F) egyértékü, de pld. a Cl hétértékíi is lehet. Látjuk tehát, hogy ha a három utolsó periodus elemeinek maximális vegyértékeit vesszük figyelembe, akkor az értéküség O-lól 7-ig emelkedik, mig ha ugyanazon elemek mi
