A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1913-1914. tanévről

Dobos Ferenc: Közlemények a modern chemia köréből

14 A. hidrolízis ugyanis mindazon sók oldásánál bekövetkezik, melyeknek egyik alkotórésze, akár a bázis, akár a sav szabad állapotban gyengén disszociál, vagyis „gyenge” bázis, illetőleg „gyenge” sav. Pl. a bázisok közül a legtöbb nehéz fém hidroxidja, a savak közül pedig a szénsav, foszfor sav stb. Még pedig a hidrolízis annál nagyobb fokú lesz, minél „gyengébbek” az alkotórészek, vagyis akkor lesz a legnagyobb fokú, ha a só „gyenge” bázisból és „gyenge” savból keletkezett. így pl. a ferriacetát- nál Fe2 (C2 H3 02)6.

Azokból, a miket az elektrolitos disszociációról, vagyis a jónokra való hasadásról és imént a hidrolízisről elmondottunk, láthatjuk egyrészről azt, hogy a bomlásnak e két faja egymástól élesen megkülönböztetendő, másrészt, hogy a hidrolízis eseteiben mindig az elektrolitos disszociáció, vagyis a jónokra hasadás is bekövetkezik.

Igen jó például szolgálhat erre nézve a káliumcianid (ciánkálium) nevű organikus só, melynek jónos képlete K* (CN)’, mely tehát vizes oldatban igy hasad jónokra :

K> (CN)’=K*+(CN)’

Mivel pedig a ciánhidrogén (HCN) igen gyenge sav, a káliumhidroxid pedig igen erős bázis, tehát ugyanezen oldatban egyidejűleg a hidrolízis is bekövetkezik a következő egyenlet értelmében :

K (CN)+H2 0=H (CN)+K OH

Ezek szerint a káliumcianid hígított vizes oldatában a vizen kívül tulajdonképen még ötféle test van egy időben jelen, melyek a következők : változatlan káliumcianid, káliumjón K* ciánjón (CN)’

szabad cianhidrogén H (CN) és szabad káliumhidroxid K OH.

Ezen testek valóságos jelenlétét könnyen meg is állapíthatjuk, mert hiszen ha sor szerint vesszük : a viz és a változatlan Káliumcianid jelenlétében nem kételkedhetünk, a káliumjónt és a ciánjónt a maguk reakcióival ismerhetjük fel, s szabad ciánhidrogént (kéksavat) jellemző keserü- mandola szaga, végül a szabad káliumhidroxidot a folyadék erősen lúgos hatása (a vörös lakmuszra és a sárga kurkumára) árulja el.

Miután pedig a folyadékban végbemenő kétféle disszociáció folyamán keletkezett négyféle hasadási terménynek [K*, (CN)’, H C N és KOH] módjában van részlegesen ismét egyesülni és újra széthasadni, feltehető, hogy az oldatban bizonyos kettős mozgó egyensúlyi helyzet áll fenn, melyeket a következő két egyenlettel fejezhetünk ki:

K-CN’-^K'+CN’ és KCN+H20^1HCN+K0H.