A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1913-1914. tanévről

Dobos Ferenc: Közlemények a modern chemia köréből

- 15 E két egyenlet értelmezését illetőleg bővebb felvilágositást nyújtanak a következők :

Chemiai egyensúly és tömeghatás.

Már a fenti példából egymagából is láthatjuk, hogy vannak chemiai átalakulások, melyek megforditott értelemben is történhetnek és ily módon végre is hajthatók ; ezek az úgynevezett megfordítható reakciók.

További jó például szolgálhatnak a sok közül még a következők:

a) Ismerjük a hidrogén előállításának azon régi módját, hogy vasszegekkel telt izzó csövön vízgőzt vezetünk keresztül, a midőn az átalakulás a következő egyenlet szerint történik :

3Fe + 4H2 O = Fe3 04 + 4H2.

Ha az igy keletkezett vasoxid-vegyületen ugyanazon hőmérsékletnél hidrogéngázt vezetünk át, akkor vízgőz képződése mellett vas keletkezik a következő egyenlet szerint :

Fe3 O4 + 4H2 = 3Fe -f- 4 H2 0.

A két átalakulás — mint látjuk — egymással teljesen ellentétes, illetőleg megfordítható, azaz egymásután is végezhető és az eredmény felváltva vasoxid és hidrogén, illetőleg vas és vízgőz lesz aszerint amint a vashoz képest a vízgőzt, illetve a vasoxidhoz a hidrogént alkalmazzuk nagyobb tömegben, illetőleg feleslegben.

Ha ellenben vasat és vízgőzt zárt edényben izzítunk, azaz ha gondunk van reá, hogy ezen testek tömegének viszonya állandó maradjon, ez esetben arról győződhetünk meg, hogy 150°-lól kezdve, a mikor a hatás megindul, minden egyes hőmérsékleti fokon a jelenlevő anyagoknak egymáshoz való aránya változatlan marad, azaz bizonyos határon túl se több hidrogén, se több vízgőz nem keletkezik, más szóval chemiai egyensúly áll elő, a melynek kifejezésére igen alkalmas a következő egyenlet, a minőt általában a megfordítható reakciók feltüntetésére használni szokás :

3Fe + 4H2 Fes O4 + 4H2.

A fentiek után könnyű belátni, hogy a legtöbb chemiai folyamat megfordítható (invers) és hogy a két vagy több anyag egymásra hatásából keletkezett anyagok minősége és mennyisége nem csupán az egymásra ható testek chemiai rokonságától, hanem tömegeik egymáshoz való viszonyától is függ : tömeghatás (Massenwirkung) Hogy egy másik, rég ismert példát hozzunk fel, a szén felesleges levegőben széndioxiddá ég el, mig korlátolt mennyiségű levegővel csupán szénoxidot szolgáltat.

A megfordítható reakciónak egy jó példája az is, a melyet a következő egyenlet fejez ki :

2 Cl2 + 2H2 Oz£ 4HC.1 + 02.

Tény ugyanis, hogy klór és vízgőz izzó hőségben sósavvá és oxigénné változnak és hogy sósav és oxigén izzítva vízgőzt és klórt adnak.