A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1912-1913. tanévről

Vezér Mór: Stilisztikai jegyzetek

10 —

az átviteleket előidézik. Hogy e magyarázat nem kielégítő, kimutatta már W. Reichel is („Über praesens historicum, Metonymie und andere Kürzungen“ Lehrproben und Lehrgänge 1911. IV.) Joggal kérdezi Reichel, mikép megy végbe azon folyamat, mely szerint a képzet a társulási hajlamnak enged és ennek folyományaképen a tulajdonképeni kifejezés, a rendes név elmarad ? Mi ennek az oka ? Hiszen minden képzet részére rengeteg asszociáció kínálkozik és az appercepció dönti el, hogy mikor és hol vegye igénybe. Miért társul hát a képzet oly módon, hogy eredeti tartalmát elveszti ? Ennek okának kell lenni. Reichel válasza merész és tetszetős. Elveti Wundt elméletét és minden jelentésváltozást és átvitelt az emberek rövidítési hajlamának, kényelemszeretetének tulajdonít.

Például a német ,,Münze“ szót idézi. Moneta volt Juno istenasszonynak mellékneve, később e szóval jelölték Juno Moneta templomának nevét. Itt volt a római pénzverő műhely. Majd e szóval jelölték a Rómán kívül eső pénzverő műhelyeket, legvégül pedig magát a vert pénzt, az érmet. Wundt szerint itt úgynevezett komplikációs jelentésváltozás ment végbe. Reichel ezt tagadásba veszi. Képzettársulásról itt szó sem lehet, hisz a beszélő tudatába mindkét fogalom (fém a pénzverő műhelyből) egységesen lépett be. Hanem az történt, hogy a beszéd folyamán e mondatban jelentkező összképzet tagolódott és ekkor az egyik alkotórész nélkülözhetősége (fém) nyilvánvalóvá lett és így kimondása is szükségtelen lett. A világos, szabatos megjelölés „pénzverő műhelyből való fémdarab“ lett volna (Metallstück aus der Münze), e helyett kurtán ,,Münze“-t mondunk, mert a megértésre ez is elég ; a beszélő vagy hallgató tudata kiegészíti e szót.

De nézzünk egy magyar példát is. A cinkos eredetét kutatva, Molnár Albert szótárában a következő magyarázatot találjuk : Komödenspieler, Gauckler, Tänzer, Mördergesell. Kresznerics „cinkjáték“-vó\ emlékezik meg. Littré francia szótárában a cinq szónál a következőket találjuk : Terme du jeu des dés, le coté marqué de cin# points (kockajátékbeli kifejezés, az 5. ponttal jelzett oldal. Hasonlókép mondja a német szótár: Zink, der Fünfer auf dem Würfel. Világos tehát, hogy a cinq átment a németbe és innen hozzánk. Rizonyosan volt idő, midőn a játékkockának csak 5 oldala volt pontozott, a hatodik pedig vak (vakot vetni); innen elnevezték cinkjátéknak. Hogy mikép ment át a cinkos jelentése a gonosztevőre, könnyen érthető, ha figyelembe vesszük, hogy a hivatásos játékosok legtöbbnyire hamis játékosok. így lett a cinkjátékosból idővel csaló és innen egy lépés van a gonosztevőig.

Hasonló átalakuláson ment át a házsártos is, melynek mai jelentése izgága, veszekedő, holott a francia hasaid-ból ered, melynek jelentése szerencse. Némely szónak egész története van, de a nyelv, mint az emberi érintkezés eszköze, nem bajlódhat ezzel, hanem rövidségre törekszik