A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1912-1913. tanévről

Vezér Mór: Stilisztikai jegyzetek

11

és fogalomcsoportok jelölésére egyetlen kifejezést használ. Ez okozza azt, hogy kard helyett acélt mondunk (Acélt ragad, lovára kap), mert voltaképen nem kard helyett áll acél, hanem az acélkard rövidült acéllá. Tehát nem az anyag áll a belőle készült mű helyett, hanem a nyelv ökonómiája kivánja meg a rövidítést. Nem Synekdoche ez, hanem takarékoskodás. Mert a nyelv is a lehető legkisebb erőkifejtéssel a lehető legnagyobb munkát szeretné elvégezni.

Igaz ugyan, hogy máskor meg a rövidebb kifejezés helyett a terjedelmesebbet kedveli a nyelv. Például Dieb helyett Langfinger-1 mond, tolvaj helyett enyveskezüt stb. De ennek többféle oka van. A terjedelmesebb, testesebb szót vagy a szemléletesség fokozására, vagy a változatosság emelésére, vagy pedig a jellemfestés okáért választja a nyelv.

Egyébként már a régiek is elfogadták a röviditési elméletet, de csak a metaforára szorítkozott ez. A metaforát rövidített hasonlatnak tartották. De elfogadhatjuk ezt az elmondottak alapján az úgynevezett metonymiára és synekdochéra is, melyek csak olyan átvitelek, mint a metafora. Csakhogy ez utóbbinál a hasonlósági kapcsolat az átvitel alapja, a metonymiánál (névcsere) pedig oksági (ok és okozat, tartó és tartalom stb.), végül a synekdochénel (magábafoglalás) faji (nem és faj, egész és rész stb.). Reichel minden átvitelt összevonásnak vesz. Nézete szerint a rövidség okáért bizonyos körülmények között egy összetett kifejezésből a lényeges fogalom (der entscheidende Begriff) kiválik és ezentúl, mint az egész kifejezés képviselője szerepel. Ez okozza azután, hogy látszólag új jelentés keletkezik. Pl. „Börtönéből szabadult sas lelkem“ ennek az összevonása „lelkem úgy érzi magát, mint a sas, mely börtönéből megszabadult.“ (Metafora.)

„Szép öcsém, miért állsz ott a nap tüzében“ ennek az összevonása : „Szép öcsém, miért állsz ott a napsütötte földön, mely éget, mint a tűz“ (Metonymia.) „Hervad már ligetünk“ ebből rövidült : „Hervad már ligetünk növényzete“ (Synekdoche.)

Összevonás pedig azért áll be, mert a beszélőnek valóságos teher a fogalom összes jegyeinek kimondása, aminthogy a hallgatónak is alkalmatlan lenne ennek végighallgatása. Hálóról, közútiról és átszállóról beszélek, pedig hálószobára, közúti villamos vasút részvénytársaságra és átszálló jegyre gondoltam.

Reichel azonban csak a gyakorlati élet nyelvét tartja szem előtt, holott az érzelmi vagy költői nyelv technikája ugyancsak megköveteli a rövidséget, a tömörséget. Nemcsak a köznapi nyelvnek, mint érintkezési eszköznek van meg a joga a könnyedségre és rövidségre, hanem a képzelet nyelvének is. A képzetek itt is oly erővel társulhatnak, hogy már egy egységbe olvadnak s kifejezésére egy szó is elégséges lehet, ebben a szóban azután összesűrűsödik a képzetek tartalma.