A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1912-1913. tanévről

Vezér Mór: Stilisztikai jegyzetek

— 23 —

Látnivaló, hogy egy közös mondatrészt két csonka mondat fog közre. Ha a közös mondatrész, mely rendesen állítmány, úgy ahogy van, mind a kettőhöz illik, akkor közönséges elliptikus mondatszerkezettel állunk szemben. Ilyen elliptikus közölés ez :

Egy kevetet választának,

Duna látni bocsátának.

Pannonia megvételéről.

Ha azonban a közös mondatrész csak módosítással illik a két csonka mondathoz, akkor zeugmás1) közölésnek hívjuk. Pl.:

Vissza megint nyilraj s veri fénylő kopj a.

Arany : Buda halála VIII.

A fenti idézetek közül az első kettő zeugmás, a harmadik elliptikus közölés. Ha e két fajtát összehasonlítjuk, mindjárt kitűnik, hogy a zeugmás szerkezet a költőibb, művészibb. Nagyobb lelki emotiok kifolyása, mint az elliptikus, ezért szerkezete lazább s a képzelő tevékenységnek nagyobb munkát ad azzal, hogy a hiányzó mondatrészt kiegészíti. E szerkezet emlékezetünkbe hívja a dativus ethicust, mely ugyancsak zeugmás szerkezet. Mindkettőben hiányzik valamely mondatrész, de míg a dativus ethicusban már nem érezzük a kiegészítés szükségét, a zeugmás közölésnél feltétlenül megkívánjuk.

A zeugmás szerkezet egyébiránt a görög és latin költészetben, sőt a prózai műfajokban sem ritka vendég. A zeugmás közölés ettől azonban lényegesen eltér. Mert a görög-latin zeugma tisztára grammatikai szerkezet, a magyar pedig költői és verstani képlet, alakzat. Ennek első része — mint láttuk — mindig csonka, a második csonka vagy teljes. A zeugmás közölésnél a kiegészítő mondatrész, mindig az utórész élén áll s csak alaki és jelentéstani módosítás után illik az előrészhez. Pl.:

A pandúroknak hadnagyát Elveszem a deres lovát.

A közös mondatrész elveszem csak módosítással illik a csonka előrészhez, a kiegészítő mondatrész elfogom lehet. De a fő képzet — vagy lélektani alany — ,,A pandúroknak hadnagyát“ kiszorította a másodrendű elfogom képzetét. E műveletet természetesen a nagy lelki felindulás teszi elfogadhatóvá.

A zeugmás közölés lélektani tényezőit a következőkban foglalhatjuk össze : A psychologiai alany — a legerősebb képzet mondattanilag és verstanilag érvényesülni akarván az előrész élére kerül. A psychologiai alany elnyomja a gyengébb képzetet (a hiányzó mondatrészt), amit előmozdít a gondolatbeli és ritmikus egybevágóság elve is, mely nem

!) Zeugma (összekötés), nyelvtani, illetőleg stilisztikai alakzat; abban áll, hogy egy alanyhoz illő állítmány a mondat több alanyára vonatkozik. Pl. a zsoltárban : Az Ur szemei néznek az igazakra és fülei az ő kiáltásokra.