A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1911-1912. tanévről
Dobos Ferenc: Az ifjúság laboratóriumi gyakorlatainak haszna és célirányos vezetése a középiskolában
25 A svéd középiskolában, mely a tanulóknak épen a természettudományokban való minél alaposabb kiképzése végett kilenc osztályból áll, a növendék a 8-ik és 9-ik osztályban esetleg két más (nem természettudományi) tárgyból is felmentetheti magát, hogy annál behatóbban foglal- kozhassék valamely általa kedvelt természettudományi tárggyal és laboratóriumi gyakorlatokkal. A két tárgy között azonban, a mely alól a tanuló felmenthető, sem a hittan, sem a svéd nyelv nem szerepelhet. Tehát például a latin nyelv igen. Itt közbevetői eg felteszem a kérdést, hogy vájjon mit szólnának hozzá a mi temérdek és egyre szaporodó gimnáziumaink nagyszámú latin nyelv tanárai, ha nálunk például egy tanárgyülésen valaki indítványozná, hogy kövessük a svédek példáját és mentsünk fel egyes 8-ik osztálybeli tanulókat a latin nyelv tanulása alól, azért, hogy e helyett például chemiai gyakorlatokkal foglalkozhassanak ? Bizonyos, hogy az indítványozót legalább is kinevetnék. Szóval, mi mindennél inkább latinizálunk, de nem is mi magyarok fedeztük fel az oxigént, melyet mindnyájan belehelünk, hanem éppen két svéd chemikus : Priestley és Scheele 1774-ben, amdőnmi már kitünően tudtunk latinul. (Ma sokkal kevesebbet tudunk, dacára a reá fordított temérdek időnek.) Az angol „grammar schol“-okban sehol sem hiányzik a műhely és laboratórium. A szemléltető és gyakorlati oktatás az egész vonalon dominál. Egyiptomban a középiskolai tanulók természettudományi oktatása valósággal irigylésre méltóan mintaszerű. Bezdek József tanártársam, a ki ott járt, a Tanáregyesületi Közlöny-ben írja a következőket : „Az alexandriai „Moharrem Bey School‘“-ban (középfokú reáliskolában) a rendes tanárokon kívül a kémiai és fizikai laboratóriumban van egy-egy asszisztens is (!) A kémiai és fizikai gyakorló terem felszerelése olyan, hogy az előtt még Európa is meghajthatja zászlóját. Hetenkint 2—2 óra gyakorlat van, sekkor az asszisztensek vezetésével minden tanuló maga végzi el a kísérleteket. E gyakorló termek mellett van az asszisztensek kis szobája. Ettől függetlenül van egy- egy nagy laboratórium a tanár számára szép előadó teremmel s olyan előadó asztallal, amilyent nálunk csak imitt-amott egy-egy egyetemi intézetben látni. A felszerelés gazdag s jó, nem ócska lim-lom, mint nálunk a legtöbb helyen. Egy sötét termet is berendeztek az ezt igénylő előadások számára. Az intézet 3 millió frankba került s 67000 in2 terülelen épült“. íme, ilyen forma Egyploinban egy reáliskola. — Boldog Egyptom, mely hatezer év ködébe visszanyúló kultúrája mellett a modern műveltség eszközeinek felismerésében ily mesteri érzékkel dicsekedhetik ! Mint a fentebbi néhány adatból is láthatjuk, más kulturállamokban a középiskolai tanulóknak a természettudományokban való kiművelése a