A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1908-1909. tanévről

Arnhold Nándor: Múzeum és tanulóifjúság

5

Az ily irányú intézményeknek egyik legimpozánsabb képviselője a nürnbergi „Germanisches Museum.“ Hatalmas gyűjteményeiben a német kultúra és nemzeti szellem múltja és jelene megkapóan tárul a néző szemei elé a német nemzeti szellem fellendítésének, a nemzeti öntudat megerősítésének nem csekély hasznára. Ugyanott találni a Dürer-házat, mely a nagy mester emlékezetét őrzi meg híven, s ami a német nemzeti büszkeség egyik erős vára. A nemzeti együttérzés istápolására kiválóan alkalmas gyűjteményünk nekünk is van a budapesti ereklyemúzeumban, amely a szabadságharcra vonatkozó emlékeknek ezreit tartalmazza, egyelőre azonban még megfelelő helyiséggel nem rendelkezik. A „Nemzeti Múzeum“ „Deák-szobá“-ja a nemzet bölcse iránti kegyelet ébrentartásával ugyancsak a nemzeti önérzet hivatott ápolója.

A nemzeti eszme terjesztését, a nemzeti érzület felköltését szolgáló múzeumok tehát a leggyakorlatiasabb célt tűzik maguk elé: a nemzeti lét megalapozását és biztosítását a jövőre.

A nemzeti lét biztos alapjának egy másik nélkülözhetetlen sarkköve, alapfeltétele a nemzet anyagi ereje: a produktivitásában és fogyasztóképességében lüktető erőteljes élet.

Ez az a pontja a gyakorlati életnek, ahol a múzeumok vele újabban szintén szorosabb kapcsolatba léptek. Néprajzi és iparművészeti gyűjteményeikkel egyfelől a nagyközönség Ízlését finomítani, őt a műipari technikák és az applikált eszthétikai értékek, tehát a valóban értékes termékek felismerésére képesíteni s igy belőle a fejlettebb ipari termelés számára fogyasztó közönséget nevelni, — másfelől a gazdag és példaszerű anyag révén módot nyújtani a szakképzésnek a minden irányban való tanulmányhoz, — céljuk ezen múzeumoknak. Többnyire könyvtárakkal is kapcsolatosak és egyesületekkel, melyek szakközlönyöket adnak ki és előadásokat tartanak; rendeznek gyakran időszaki kiállításokat is, hol régibb művek speciális köréből, hol a jelenlegi iparművészet termékeiből. Különösen nagy jelentőségűek még a nagy iparművészeti múzeumok mellé szervezett magasabb iparművészeti iskolák, ahol a műiparok tehetséges tanulói szakszerű kiképzésben részesülnek.

Az ilyen intézmények sorában kétségtelenül első helyen áll a londoni „South Kensington Museum“, az iparművészeti remekek mesés gazdagságú tárháza. A melléje szervezett iparművészeti iskolából kerülnek ki legjelesebb erői a brit műipari termelésnek, mely vezetőszerepét a világversenyben jórészt ennek az intézménynek köszönheti.

Hasonló rendeltetésű és már eddig is kiválóan eredményes intézménnyel mi is dicsekedhetünk : a budapesti „Iparművészeti Múzeum“ és a vele kapcsolatos „Iparművészeti Iskola“ a szóbanforgó érdekek erőteljes istápolói. Tevékenységükben hathatós támogatóik az „Iparművészeti Társulat“ és ennek a külföldön is nagyrabecsült folyóirata, a „Magyar Iparművészet“.

Jelen felszólalás tárgya a pécsi városi múzeum, tehát olyan intézmény, amely belátható időn belül nem fog odáig fejlődhetni, hogy ama nagystílű intézmények anyagának gazdagságával, kiválóságával és szervezetének