A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1908-1909. tanévről
Dobos Ferenc: A chemia a többi ismeretek és a mindennapi élet szolgálatában
17 desztillált viznek, és sejtelme sincs arról, hogy a desztillálás oly korszakot alkotó fontos művelet, melyet ha ma kikapcsolnának, évszázadokkal volna visszavetve az egész emberiség. Csak hogy egy példát is mondjak: a gáz- világitás korszakos találmánya a desztillálás műveletének köszöni létét. A chemiában járatlan, tanulatlan embert sok oly veszély érheti, melytől az ez irányban tájékozott ember biztosan mentve marad. Évről-évre hányán fizetnek például életükkel azért a tudatlanságért, hogy az u. n. széngáz (szén- oxid) képződésének körülményeivel, feltételeivel és rendkívüli mérgező hatásával nincsenek tisztában, sőt hogy ezen láthatatlan halálos ellenségnek még a létezéséről sem tudnak. Hány ember van, még a legintelligensebbek közt is, aki valaha hallott volna arról, hogy némely likőrök és egyéb pálinkafélék nemcsak alkohol- tartalmuknál fogva ártalmasak, hanem oly — a chemiában ismertetett — mérges anyagokkal vannak zamatosítva, hogy ily italokból egynéhány korty már több esetben ember életébe került. Hányán élvezik és fizetik drága pénzen azokat a bádogedényekben (dobozokban) tartott mindenféle konzerveket, amelyek (különösen a savanyúak) az edény anyagából kivont arzén, ón, ólom, zink mérges vegyületeit tartalmazzák ? Van-e újságolvasó ember, aki konzervek általi tömeges, számtalanszor halálos kimenetelű mérgezésekről ne olvasott volna. Vájjon az az egyszerű ember, aki nemrég Budapesten az általa a folyosón este leejtett benzines üvegballonból kifolyt benzint gyújtóval nézegette, vagy az a másik falusi, ki a mezőn este leereszkedett léggömböt szintén égő gyújtóval akarta megszemlélni, tette volna-e ezt, ha csak némi chemiai ismeretei lettek volna? Biztosan nem, míg így mindketten megtették és életükkel fizettek. Vájjon történnék-e annyi bányaszerencsétlenség, ha az illető munkások tudatlanságán alapúló nemtörődömség ezt elő nem idézné? Vájjon volna-e a kuruzslásnak annyi áldozata, ha az emberek nagyrésze a semminél csak valamivel több chemiai ismeret fölött rendelkeznék? Ha fogalma lenne a kuruzslók által használt, a chemiában bőven ismertetett mérges szerek veszedelmes voltáról ? Nagyon is hosszúra nyúlna közleményem, ha mindazon veszélyekre reá akarnék mutatni, melyektől a chemiai tudás az embert megmentheti. De állítsunk most magunk elé gondolatban egy oly embert, ki tanuló korában (pld. a reáliskolában) chemiával, sőt (mint ez most már némely gimnáziumban is szokásos) tanári vezetés mellett chemiai gyakorlatokkal is foglalkozott. Az ily ember, amellett, hogy a fönnemlített természeti jelenségek és az emberiség kincseit képező szükségleti cikkek lényegével tisztában van, néhány olcsó eszköz segítségével meg tudja vizsgálni ivóvízét, tejét, borát, a szőlejében termő must cukortartalmát stb., sőt — ha csak a némileg ügyesebbek közé tartozik, el tudja készíteni a maga, családtagjai és ismerősei számára az orvos által rendelt legtöbb gyógyszert (oldatokat, porokat, kenő2
