A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1907-1908. tanévről
Róna Jenő: Hasznos madaraink védelméről
- 13 csak úgy hemzsegtek, hangzottak még csak nem régen a különböző madártól. Olyan madárélet, madárbőség, mint nálunk volt, nem igen volt található más egyebütt. A legkiválóbb tudósok, madáréletet megfigyelők jöttek hozzánk, nem győzvén csodálkozni a mi madárvilágunkon. A mocsarak, lápok, zsombékos ingoványok megszűntek, a tavakat lecsapolták. Ott, hol azelőtt a gázlók ezrei fészkeltek, termékeny szántóföld terül el. A kultúra elvette az itt tartózkodó szárnyasoktól az életföltételeket, fészkelő helyeket. Nem volt a régi időkben Magyarországon kúria, melynek udvarán nem akadt volna egy-egy szelídített daru, mely nagy komolyan, címeres madárhoz illő méltósággal állott a majorság között. Bokros tolla azokban a vármegyékben, a hol a daru tanyázott, kedves ékessége volt a legény süvegének; legény számba sem ment, kinek süvegén nem lengette a szél a daru tollát. Bezeg manapság már jó a szürke gém tolla is; a daru csak átrepül ama helyeken, hol annak előtte oly nagy számban tanyázott, fészkelt. És így vagyunk a többiekkel is; pusztulnak a sirályok, kócsagok, gémek, kárókatonák. A nádasok, emberi kéz által fel nem dúlt ősterületek, melyek a madárnak nyugalmat, búvóhelyet nyújtanak, egyre kevesbednek. Ma már a nádat is jobban értékesítik, lekaszálják. Nem lévén megfelelő tartózkodási helye madarainknak, vagy itt hagynak bennünket, vagy kipusztulnak. A kultúra különböző oly intézményeket, építkezéseket létesített, melyek szintén veszélyesek madaraink életére. A telegráfdrótok a föld nagy területét behálózzák ; és hány ártatlan madár repül ezeknek neki, mire nyakukat, szárnyukat szegik. Hány ezer meg ezer költözködő madár veszti naponként életét a világító tornyokon. Statisztikai kimutatások vannak, melyek bizonyítják, hogy néha egyetlen világítótoronynak egy éjszakán több ezer madár neki repült és agyonvágódott. Szóval a kultúra emelkedése a madarak pusztulását vonta maga után. Az ember beültette az anyaföldet, kiirtotta az erdőket, hogy fáját felhasználhassa, területét művelés alá vehesse; a vizeket lecsapolta, szabályozta és ezzel megváltozott a madárélet feltétele is. A legbiztosabb és legeredményesebb védelem az lenne, hogy az ember állítsa vissza a természetes állapotot. Mivel azonban az ember ezt saját fennmaradása érdekéből nem teheti, legfölebb oly intézkedésekkel védekezhetik, melyek e kárt elhárítják vagy legalább csökkentik. Mesterséges úton pótolni kell az embernek azon föltételeket, melyeket a természetes állapot megboly- gatásával elvont vagy lényegesen megváltoztatott. Az államok tudatára jöttek annak, hogy tenni kell valamit a hasznos madarak védelme érdekében; különböző rendeleteket, intézkedéseket léptettek életbe, országos törvényt hoztak. Ily törvénnyel azonban vajmi keveset érhetünk el, mert madaraink nagyrésze nincs állandó helyhez köve. Egy magyar madárvédelmi törvény bármi módon tiltaná költözdödő madaraink pusztítását, ennek érvénye csak addig lenne, míg ezen madarak nálunk vannak. Midőn
