A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1906-1907. tanévről
Vende Ernő: A szavalás művészete
64 Szép csillag a honszeretet, Gyönyörűségesen ragyog. Szegény hazám, szegény hazám te, Neked kevés van ilyen csillagod. Oly rég elhervadt a babér A magyaroknak homlokán, Hazám, oly rég voltál te nagy, hogy Nagyságod hire csak mese talán . .. (Petőfi) Te lásd meg, oh sors, szenvedő hazámat, Vérkönnyel ázva nyög feléd 1 Mert kánya, kígyó, féreg egyre támad És marja, rágja kebelét. (Kölesei.) Édes hazám, hová lett a jó kedved ? Édes hazám, ne légy olyan szomorú, Jó az Isten, majd eloszlik a ború. (Lisznyai.) E példákban tapasztalhatjuk, hányféle színezetet vehet fel egy szó a vele társuló képzetek szerint. Ha márciusnak idusán Vallásomat kíváncsian kutatnák, Azt válaszolnám nyíltan, igazán : Az én vallásom a szabadság! Szabadság, lelkünk méltósága, fénye Szabadság, férfiak legszebb erénye Szabadság, mely .rombolva is teremt, Mert jóra vágyik és a célja rend. (Ábrányi Emil.) E sorokban a „szabadság“ rendes absolut, lelkes, meleg hang- színével jelenik meg, míg ebben: „Beborult az égbolt, Gyászol Magyarország, Hazám, szegény hazám, Oda a szabadság a „haza“ és „szabadság“ szavaknak bánatos, sötét a színezetük. „Megüvegesedett, kialudt szemeit merően rászegezd a halott. Gontrán megborzadt.“ Az ember tragédiájának negyedik színében Éva agyonkorbácsolt rabszolga férje holttetemére borulva így kiált fel: „Mi szép halott, ah Istenem, mi szép 1“ Milyen különböző hangszinezetet adnak e két példában a „halott“ szónak a hozzá kapcsolódó képzetek! E példák elég világosan mutatják, hogy milyen nagy a különbség a szavak rendes, absolut és a velők társult képzetek által átalakított, relatív hangszínezete között. Az előadónak nagyon figyelmébe
