A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1906-1907. tanévről
Vende Ernő: A szavalás művészete
72 A szavaló és súgó. Megjelenés, testtartás. Lessing, amelyeknek értelmét felfogtuk és emlékezetünkbe véstük, teljes pontossággal, helyesen lehet elmondani még akkor is, ha a lélek egészen más dolgokkal foglalkozik; de ilyen esetben érzésről szó sem lehet. A léleknek mindig teljesen jelen kell lennie és figyelmét egyedül csak a beszédre, az előadásra szabad fordítania“ *. Egressy Gábor a hires színész így szól a szerepöket nem tudó színészekről: „Aki szerepe szavaihoz egyedül a súgó kegyéből juthat, az önként fosztotta meg magát azon szellemi függetlenségtől, melyet egyedül csak a teljes készültség biztos tudása adhat, azon lelki szabadságtól, mely őt az ihlet szárnyain önmagán felülemeli s vele a siker leírhatatlan boldogságát érezteti. Ha a színész lelkének főfigyelme azon aggályhoz van láncolva, mely mindig azt kérdezi, hogy vájjon mi következik most ? mi a mondani és tenni való ? ez által a szellem már meg van fosztva azon nyugalmától, melyet egyedül a teljes készültség öntudata s a benső szabadságnak azon kellemes érzése nyújthat, mely fölemel, lelkesít s valóban boldogít.“** Amit Egressy a színészre vonatkozólag mond, az teljes mértékben áll a szavaiéra is, amiből látjuk, hogy a pontos betanulás a helyes előadásnak egyik legfontosabb kelléke. Azért nem engedhető meg a némely önképzőkörökben divatos az a szokás, hogy a köri gyűléseken a szavaló mögött rendesen könyvvel a kezében egy súgó áll, kinek hivatása az esetleg megakadót kisegíteni. Az ifjúságnak hozzá kell szoknia az önállósághoz minden tekintetben; ez is önképzés. A ki egy költő alkotásának tolmácsolójává szegődik, az tartozik annyi tisztelettel a költő iránt, hogy művét pontosan megtanulja, hogy botlások, megakadások, betoldások által a költemény nyelvét, ritmusát tönkre ne tegye. A művészetben csak az hat igazán, ami a lélek önkénytelen, természetes megnyilvánulásának látszik; az előadásban pedig e látszatot csak úgy érhetjük el, ha a mű érzelmi és gondolati tartalma teljesen lényünkhöz kapcsolódott, ha azt minden ízében pontosan tudjuk. „Soha jól nem prédikál, aki jól hozzá nem készül,“ mondja Pázmány Péter. A kellő gyakorlat és a tökéletes elkészülés után a szavaló nyugodtan léphet a közönség elé. Figyelmeztetjük a kezdő szavaiét, hogy a közönség előtt való megjelenése, jó modorú bemutatkozása részben az előadás sikerére is kihat. E tekintetben nagyon sok félszegséget tapasztalhatunk. A legtöbb szavaiénak már a megjelenése is ügyetlen ; előre görbül, leereszti az egyik vállát stb. Egy másik nem tudja mit csináljon a karjaival és lábaival. Vagy ökölbe szorítja, vagy mereven az oldalához feszíti az ujjait, majd húzogatja a kabátja szélét stb. Az egyik tartása nagyon is pongyola, hanyag, a másik öntelt, keresett és nagyképüs- ködő, vagy merev. A közönség üdvözlésénél az egyik annyira előre * Hamburgische Dramaturgie. ** Radó-Luigi Rasi: A színész művészeié,
