A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1906-1907. tanévről

Vende Ernő: A szavalás művészete

55 gét. A nagy mennyiségű spondeusokkal kevert hatos és hatodfeles janibusokban méltóságosan gördülő 4. részből nyelvünk komoly ünnepi fensége cseng ki, majd az 5. szaknak gyors, rohamos mértékű dactylikus soraiból szinte kiharsogni halljuk a csatazsivajt, a kardok csattogását, ágyuk dübörgését, paripák robogását, nyelvünk hatalmas erejét hirdetve; mig az utolsó részben a költő nyelvünk szépségétől* elragadtatva, fohász­szerű ódái lendülettel kér áldást mindazokra, kik e nyelvet beszélik. A hangokkal való festésnek, a helyzetek és érzelmek hangulati és zenei kiszinezésének gyakorlására ez a költemény tág teret és elég bő alkal­mat nyújt a szavalónak. A tiszta hangulatfestésre igen jó példának találjuk Reviczky Gyula „Pán halála“ című költeményének bevezető részét. Pán halála. Alkonybiborban úszik a hajó. A tenger keble álmodon piheg, Csélcsap Zefir az arra illanó Hableplét pajkosan lebbenti meg, Langyos párázat rezg a légben; A holdtányér az alkonyégen Bágyadt színéből lángba olvad át . . . Köröskörül merengő némaság. Lent a hajóba’ Pattog a nóta. Durva hajósnak Víg lakomától Keble kitágul; Szűk nyakú korsók összekocódnak. Perdül a kocka, csalfa szerencse Pörgeti arra, pörgeti erre. E két versszak nagyon híven tükrözi vissza a csendes méla alkony és a hajóban lévő matrózok durva tivornyája közötti ellentétes hangulatot. Figyelmeztetjük a szavalót, hogy ezeknek a költeményeknek szava­lásánál mindig óvakodnia kell a sorok skandálásától, a verslábak pattog- tatásától. A versmérték, magában a sok közül, csak egyik elősegítő esz­köze a hangulatkeltésnek. A vers alakja a gondolat értelmi tartalmával, a benne kifejezett érzelemmel és a megfelelő hangbeli kifejezéssel stb. együtt egy harmóniába olvadva kelti fel azt a hangulatot, melyet a költő tolmácsolni akar, és azért magát a vers ritmusát kiemelni, előtérbe tolni nem szabad. Az előadásnak mindig természetesnek kell maradnia és a ritmusnak csak mintegy leheletszerüen kell kapcsolódnia a költe­mény többi sajátságaihoz, melyek mind együtt az egész, egyetemes hatás keltői. Hangulat festés. Előadás és vers- mérték.

Next

/
Thumbnails
Contents