A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1906-1907. tanévről
Vende Ernő: A szavalás művészete
47 őt megillető helyet a kifejezésben; bizonyos gondolatokat megvilágítunk, másokat homályban hagyunk. Aki minden szót hangsúlyoz, az unalmassá válik“. Vigyáznunk kell arra is, hogy a hangot egyszerre túlságos magasan fel ne kapjuk, se avval egyszerre a mélybe le ne essünk, mert eltekintve attól, hogy ez a hangnak árt, még komikus hatást is szül.* VIII. A hangszínezet. A mellékszobában ismerősök beszélgetnek. Nem látjuk, csak halljuk őket és mégis mindegyiket megismerjük a hangjáról, mert minden hangnak megvan a maga sajátos színezete, amely azt úgyszólván egyénítí, amiről az illető hangra száz más hang között is ráismerünk. Hangokat hallunk a távolból. Arra tekintünk, ahonnan a hang jött. Nem látunk senkit. Feszülten figyelünk . . . Újra halljuk a hangot és bár nem tudjuk megérteni a szavakat, szívünk mégis elszorul, lelkűnkön nyugtalanság vesz erőt, mert a hangból kiérezzük, hogy valakinek valami komoly baja, nagy fájdalma van; valakit veszély környékez. Tehát a hang maga elégséges arra, hogy lelkűnkben érzelmeket ébresszen, még akkor is, ha a hangoknak értelmi tartalmát fel sem fogjuk, ha azoknak értelmök nincs is, ha azt sem tudjuk, hogy azok honnan és kitől erednek. Mi teszi ránk e hatást? A hallott hang színezete: a hangban visszatükröződő, az abból kiérezhető indulat, érzelem, hangulat. Valóban, első sorban a hang színezete az, ami a beszédben és az előadásban reánk hat, bennünket megindít vagy felderít. Hiszen egy felkiáltás, egy sóhaj, amelyben tulajdonképen nincs is értelmi tartalom, többet elárul a lelkünket átjáró indulatból, mint egy hosszú monolog, mert a felkiáltás az indulat ösztönszerű, önkénytelen kitörése, amelyben az indulat a maga valóságában fejeződik ki. Mi adja az emberi hangnak a színezetét? Az ember nyugodt állapotban rendes hangján beszél. Mihelyt azonban valamely érzelem vagy indulat hatása alatt áll, hangja rögtön megváltozik. Ennek oka abban van, hogy az erős indulat támasztotta izgalom az egész testszervezetre átterjed és egész idegrendszerünkre hatást gyakorol, mely a beszélő szervekre is áthat és ezek izomrendszerében összehúzódásokat, tágulást vagy merevedést idéz elő, mi a hangszalagok feszültségét megváltoztatva, a hangot változtatja meg. „Az érzelem és indulat nemcsak lelki tünemény, hanem szervezeti működés * A verstani hangsúlyról, melyet minden középiskolában tanítanak, nem tartjuk szükségesnek itt beszélni. Hogy a vers hangsúlyának milyen szerepe van a szavalásban, arról máshol bővebben lesz szó. Az ideg- rendszer és a hangszin.
