A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1906-1907. tanévről

Vende Ernő: A szavalás művészete

28 A szájon vag;y orroi át vc- gy iink-c lélekzetet : Lőlek zési gyakor­latok. gyott. Ha a lélekzettel takarékoskodunk, nem fogunk sohasem elfáradni, mert a lélekzettel való takarékoskodás annyi, mint a hanggal való takarékosság.“*) Minden erőszakos lélekzés elfárasztja és kiszárítja a hangszalago­kat, tehát káros hatással van a hangszervekre. Egyetlen erőszakosan kilökött hanghullám, pl. indulatos felkiáltásnál, hosszú időre rekedtté teheti a hangot. Itt azonban megjegyezzük, hogy vannak olyan esetek is, amikor a lélekzés hallható is lehet; sőt vannak lelkiállapotok, melyeket a hallható lélekzés tüntet fel a leghívebben. így a harag, ijedség stb. felindult álla­potaiban lélekzetünk gyors és szakadozott, mert izgatottságunk miatt a szabályos lélekzésre nem vigyázhatunk és idegrendszerünk izgatott álla­pota a rendes lélekzést meg is akadályozza. Ha pl. valaki közvetlen ül­döztetése vagy ijedsége után beszéli el, hogy mi történt vele, ezt csak lihegő, szakadozott lélekzetvétel mellett teheti, mi elárulja kiállott izga­tottságát. , Arra nézve, hogy az orrunkon, vagy a szánkon vegyünk-e lélek­zetet, Sarbó dr. „A beszéd“ c. müvében a következőket mondja: „A beszéd ‘szempontjából helyes belélekzés a szájon át való gyors és mély belé- lekzés, mert ezáltal rövid idő alatt, anélkül, hogy a beszéd folyamatát megakasztanék, nagy levegőmennyiséget szívhatunk a tüdőbe. Az így beszívott levegőt lassan és hosszasan kell kibocsájtanunk.“ Evvel szem­ben Hermann Károly „Die Technik des Sprechens“ c. munkájában csakis az orron át való lélekzést tartja az előadó művészre nézve aján­latosnak, mert ily módon a levegőben lévő por az orrfalon és orr- szőröcskéken lerakódik és a levegő tisztán és átmelegedve, tehát már a tüdő hőmérsékletét megközelítve kerül a tüdőbe. A belélekzésnek mi is ezt a módját tartjuk ajánlatosabbnak és csakis oly esetekben, amikor he­ves indulatú, szenvedélyes jeleneteket ecsetelünk, amelyek erejének ki­fejezésére az orron át beszítt levegő nem elégséges, tartjuk szükséges­nek a szájon át való belélekzést is. Hogy a helyes lélekzést megtanulhassuk, ami abban áll, hogy tüdőnket minden észrevehető megerőltetés nélkül levegővel lássuk el, a lélekzetvételt is gyakorolnunk kell. Minden olyan testi mozgás, mely a mell-, has-, rekeszizmokat és a tüdőt edzi, a lélekzetvételt is fejleszti. Hosszú hegyi séták, miközben mélyen és szabályosan lélekzetet véve kezdetben halkan, majd rendes hangunkon valamely versből egy­két verszakot — meg-megpihenve, elszavalunk, olyan lélekzetgya- korlatok, melyeknek hasznos voltát már Demosthenes kipróbálta. Úszás, korcsolyázás, mérsékelt tornászás, különösen a szobai szabadgyakorlatok, mint a karemelés, karkörözés stb. nagyon hasznos lélekzési gyakorlatok, * bes trois dictions,

Next

/
Thumbnails
Contents