A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1905-1906. tanévről

55 és mivel d nem nulla,

vx

uy ;

e szorzatok közös értékét X jelölje :

vx = X uy = X

(hol X nem nulla, mert u, v, x, y nullától különböznek, mivel jj megoldással nem foglalkozunk), s e szerint

x =

y =

(a zárójel azt jelentse, hogy itt közönséges értelemben vett hányadossal van dolgunk, nem pedig számpárral), e szeiint

x (i

y = (TV

s ha a jobboldalon a számlálót és nevezőt uv-vei szorozzuk,

x

y

uv

uv

Xu

Xv

u

v

1

0

(mert X=|=0i ; tehát csakis egy különbség létezik. Ugyanezen tétel az ^ és q

kivételes alakokra nem érvényes, pl.

1 _ 1 0

hol A bármely szám, mert

1

0 A’

0 + A “ 0'

A szorzás megfordítása, az osztás, szintén egyértelmű művelet. Ha ugyanis

cl C X

k és j hányadosa olyan , melyre áll, hogy

c

d •

ilyen * gyanánt ^ beválik, mert

cad

dbc

x

y

a

b

10),

a

b’