A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1905-1906. tanévről
— 38 Ebből meg lehet állapítani a hányadosok összeadási szabályát : a c ad be ad -(- be b d bd 1 bd bd a c ad -f- be b ' d bd 10), amire a későbbiekben sgm nehéz: szükségünk lesz. A szorzási szabály megállapítása a c c c a d d 3 ca d ca ac, b d b b b bd bd’ vagyis s ebből a c b ' d “ a c b ‘ d ac bd a : c b : d’ 11), ha a osztható c-vel és b osztható d-vel, mert a jobboldalt c d-vei szorozván, 3-t kapunk : a : c c (a : c) c a b : d ‘ *d “ (b : d) d = bHa azonban e feltételek nem is teljesülnek, az osztás esetleg mégis g elvégezhető, mert pl : Ezen esetre mert ha -t ^ -vei szorozzuk, be d elvégezhető. a ¥ c : d acd bed ad be 12), származik, mely nem más, mint Ugyanazon eljárással, mint az összeadásnál és kivonásnál, ki lehet mutatni, hogy akárhány szorzás és osztás bármilyen megengedett sorrendben végezhető, pl. | j?- : lőj. 100 nem megengedett sorrend az egész számok 3C d* 3. 3. körében. E végből az - = — . e és ■ : e = képleteket ismételten alkalmazzuk. Legyen pl. a következő kifejezés: í— . a3 . su ) 32 l ———— ----- : ae I. a7 : as, v as ’ ’ 3
