A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1905-1906. tanévről
- 31 — Ha a fentebbi egyenletben a három szám : ^ , b és c szorzatát más sorrendben végezzük, belátjuk, hogy a [ ] tartalma olyan szám, melynek b-szerese ac, tehát a [ ] tartalma ac-nek és b-nek hányadosa: vagy az oldalakat felcserélve ha tehát az hányadosban az a osztandót valamely c-számmal megszorozzuk, az - hányados c-vel szorzódik. A tételt úgy is olvashatjuk (a két oldalt felcserélve), hogy valamely hányadost egy számmal úgy is szorozhatunk, hogy az osztandóját szorozzuk. Úgy is foghatjuk fel, hogy ha valamely a számot c-vel szorozni s b-vel osztani kell, a két művelet megfordított sorrendben is végezhető (ha „a“ a „b“-nek sokszorosa). Mielőtt tovább mennénk, tegyük azt az észrevételt, hogy ha valamely számot egy szorzattal el lehet osztani, akkor azt annak egyik tényezőjével is oszthatjuk, mert ha valamely szám, a = k. be — kb. c, tehát az „a“ c-vel is osztható s b-vel is : a a c “ kb- b Ä kcEzt megjegyezvén az a be hányados (feltévén, hogy létezik) osztandóját és osztóját osszuk el b-vel, miáltal értéke nem változik : a a : b be c 6), tehát ahányszorta nagyobbodik az osztó, a hányados annyival osztatik. A 6j-ból 7), \
