A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1904-1905. tanévről
dr. Révai Sándor: Barlám és Jozafát, továbbá szent Elek legendája
- 82 — Ezek a hibák a magyar eredetinek téves olvasásából vagy hibás másolásából keletkezhettek. A Barlám és Jozafát legendáról szóltunkban már említettük, hogy a Kazinczy-kódex is másolat. Volt György a Tihanyi kódex másolat voltát is bebizonyította. (Ebben a legenda 1531-ben végeztetett be.) Ezek a magyar átdolgozások azonban nem egy közös fordításból eredtek; egymástól teljesen függetlenek. Legfeljebb a Tihanyi és Kazinczy-kódex között lelhető néhány olyan rokon vonás, mely a két legendafeldolgozás közös magyar eredetijére enged visszakövetkeztetni. Mind a hat magyar legenda nyomon követi ugyan az Arany Legendát, de egymástól sokban eltérnek a szavak és kifejezések megválogatásának dolgában. Itt-ott elhagynak valamit, sokszor meg pótolnak közbe egy-egy szót, sokszor egész mondatokat. Leghívebben fordítja a latin eredetit a Peer-kódex, azután a Nádor-kódex. Legbővebben közli a legendát a Lobkowitz-kódex. Ez sző legtöbbet közbe. Az Érdy-kódex is bővít néhol s mond olyat, mi a latinban nincsen meg. A Tihanyi kódex meg a Kazinczy-kódex az ifjú Elekről az eredetihez híven nemcsak azt mondják, hogy a tudományokban jeles előmenetelt tőn, hanem azt állítják, hogy a pogány bölcsek könyvét mind eltanulta. E két kódex arról is tud, hogy a házi cselédek szent Elek szakálát tépdesték s őt arcul is ütötték, holott a latin legenda meg a többi magyar feldolgozás erről a körülményről csak Aglaes siralmában emlékszik meg. A Lobkowitz-kódex megtoldja az eredetit Aglaes imádságával gyermekéért, többször alkalmaz hasonlatokat (így midőn a koldussá lett Eleket szent Jánoshoz hasonlítja), idéz a szentírásból. A többi feldolgozó szerint Aglaes zsákra térdelve könyörög Istenhez fia visszatéréséért, a Lobkowitz-kódex szerint pedig a mélyen sújtott anya szőringbe öltözik és csupasz földön fekszik vala nagy siránkozással és Máriához, a szomorúak vigasztalójához fohászkodik, hogy vezesse vissza elvesztett gyermekét. A Lobkowitz-kódex legbővebben közli az anya siralmát is, és szerinte, épen úgy, mint a Kazinczy kódex szerint, Eufemianus szeme könnybe lábad, midőn Róma piacán a koldusnak vélt Elek őt eltűnt fiára emlékezteti. Ez a gyengéd jelenet is hiányzik a többi feldolgozásból. A többi kódex szerint szent Elek az Isten embere, mert Isten lelke nyugoszik rajta; a Lobkowitz- kódex szerint Isten lelke szeretettel nyugovók Eleken. A legtöbb magyar átdolgozás megtartotta az eredetinek egyszerűen naiv elbeszélő hangját, igénytelen és gyermekies bensőséggel szerepelteti alakjait, nem törekszik ékesen szólásra, csak az egy Lobkowitz-kódex tudákoskodik néha-néha, mikor a szentírásból idézget. Toldy Ferenc, aki a Lobkowitz hercegi családnak raudnitzi (csehországi) könyvtárában 1878-ban fellelt Lobkowitz-kódexről a Nádor-kódex kiadásának idejében, 1857-ben, természetesen még mit sem tudott, s aki a magyar feldolgozások közül a Kazinczy-kódexbelit és a Tihanyi kódexét tartotta legrégibbnek, a Peer-kódexét újabbnak s az Érdy-kódexét legújabbnak, — holott a Peer-kódex a XVI. század elejéről, a Kazinczy-kódex 1526-ból, az Érdy-kódex 1526—27 tájáról s a Tihanyi kódex 1530—32 tájáról való, —
