A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1904-1905. tanévről
dr. Révai Sándor: Barlám és Jozafát, továbbá szent Elek legendája
ii. Szent Elek legendája. Azt hiszem, hogy valamely irodalmi termék közkedveltségének az a legbiztosabb mutatója, ha minél nagyobb mértékben és minél szélesebb körben vala az a maga idejében elterjedve. Ha ez igaz, ami pedig nyilvánvaló, úgy szent Elek legendája a legkedveltebb olvasmányok közé tartozott a mi régi kolostorainkban. Legalább is erre következtethetünk abból, hogy ez a legenda nem kevesebb, mint hat kódexünkben van meg. Hát még mennyi elpusztult, elveszett kódexben lehetett feljegyezve. Később a Haller-féle Hármas Istoria II részében, a Gesta Romanorum fordításában újra felbukkant magyar nyelven. A legenda fennmaradt formájában valószínűleg népies eredetű és az V. században élt szent életét tárgyalja. Az Aventinus hegyén, Rómában, eltemetett szent földi maradványait 1216-ban találták meg, s akkor az eredetileg szent Bonifácról, később pedig, a X. században, szent Bonifácról s szent Elekről elnevezett templomban temették el újra. Ebben a pompás és mai nap is még fennálló ősrégi templomban, melyet III. Honorius pápa a szent második temetése után nemsokára, 1217-ben, egészen neki szentelt, esküdött meg a legenda szerint Elek feleségével, Adriaticával. Szent Elek legendája nem épen a legrégibbek közül való. A szent halála után jó ideig legfeljebb csak a szájhagyomány útján terjedhetett tisztelete, mert emlékét a legrégibb legendagyűjtemények és kalendáriomok nem ölelik fel. A legendának régi, görög és latin feljegyzései csak a XI. század végéig vagy a XII. század elejéig nyúlnak vissza. A XIII. században azonban szent Elek tisztelete mindig jobban megizmosodott; nem egy, a szent sírjánál történt csodát jegyeztek fel ebben az időben. Midőn a szent tisztelete általánosabb lett az egész egyházban s lassan-lassan átlépte Itália határait, megkezdte a legenda is vándorló körútját egész Európában. Olaszországból eljutott a franciákhoz, spanyolokhoz és Németországba is, ahol vagy nyolc prózai és költői feldolgozásban maradt fenn. (Legkiválóbb würzburgi Konrád feldolgozása.) Általában ez a legenda is ama tárgyak közé tartozik, melyek csaknem minden nemzet irodalmába bejutottak s amelyek nem egy nemzet íróit és költőit ihlették meg.28) Eljutott hozzánk is, hol hat kódexünk őrizte meg a késői időkig e legendát, elárulván, hogy szent Elek élete igen kedves olvasmánya volt a csendes klastromok jámbor lakóinak. Úgy tetszik, hogy jobban el volt terjedve, mint Barlám és Jozafát igazán színes és változatos vallásos elbeszélése. Pedig
