A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1902-1903. tanévről
dr. Révai Sándor: Káldi György biblia-fordítása
— aril. zsoltár. Vulgata. Quare fremuerunt gentes, et populi meditati sunt inania? Astiterunt reges terrae et principes convenerunt in unum adversus Dominum, et adversus Christum ejus: Dirumpamus vincula eorum, et projiciamus a nobis jugum ipsorum. Qui habitat in caelis, irridebit eos, et Dominus subsannabit eos. Tunc loquetur ad eos in ira sua, et in furore suo conturbabit eos. Ego autem constitutus sum rex ab eo super Sion montem sanctum ejus, praedicans praeceptum ejus. Dominus dixit ad me: Filius meus es tu, ego hodie genui te. Postula a me, et dabo tibi gentes hereditatem tuam, et possessionem tuam terminos terrae. Reges eos in virga ferrea, et tamquam vas figuli confringes eos. Et nunc reges intelligite; erudimini, qui judicatis terram. Servite Domino in timore, et exultate ei cum tremore. Apprehendite disciplinam, nequando irascatur Székely István fordítása. Miért zúgódának az1) pogányok, és az népek gondolának héjába valókat2) Feltámadának3) ez földi I királyok, és az fejedelmek j tanácsot tártának az úr ellen, és az ű Krisztusa4) ellen. Szaggassuk el az ű ke- töleketB> és vessük el mi- rólunk az ü nyűgöket. Mennyországnak lako- zója megmeveti üköt, az úr megcsúfolja ükét Akkoron szól űhozzá- jok az ű haragjába: és az ű búsúltába megrettenti üköt. En pedig szerzettem az en királyomot, az en szentségemnek hegyén a Sionon. Hirdetem en az szerzést, hogy az úr monda ennekem : te en fiam vagy, en ma tégedet szültelek. Kívánjad entőlem, és en teneked adom az po- gányokat örökségül, és ez földnek határit te birodalmad alá adom. Te megrontod üköt vas vesszővel, és eltöröd üköt mint az fazékgyártó edí- nyit. Ennek okáért tii földi királyok bölcsen cselekedjetek : megtartassatok tü földi bírák. Szolgáljatok az úrnak félelömbe: és vigadjatok rettegéssel. Csókoljátok az ű fiát, hogy meg ne haragodjék és elveszszetek az úton. Mert nagy-hamar felgerKáldi-féle szöveg. Miért agyarkodtak a’ Pogányok, s a’ népek hiúságokat gondoltak? Fel-állottak a’ föld királyi, és a’ fejedelmek egybe-gyültek, az Úr-el- len, és az ő Krisztusa- ellen. Szaggassuk-el az ő kö- telöket: és vessük-el rólunk igájokat. A’ ki mennyekben lakik meg-neveti őket: és az Úr meg-chúfollya őket. Akkor szóll nékik haragjában, és búsúlásában meg-háborittya őket. En pedig királlyá rendeltettem tőle Sionon az ő szent hegyin, az ő pa- rancholattyát hirdetvén. Az Úr monda nékem: Én fiam vagy te, én ma szültelek téged. Kérjed tőlem, és néked adom a’ Pogányokat örökségül, és birodalomúl a’ föld határit. Igazgatod őket vas vesz- szővel, és mint a’ fazekas edényét el-rontod őket. És most királyok értsetek: tanúllyatok kik a’ földet ítélitek. Szolgálhatok az Úrnak félelemmel: és örvendezzetek néki rettegéssel. Vegyétek-bé a’ fégyel- inet, hogy valamikor meg ne haragudgyék az Úr, és
