A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1902-1903. tanévről

dr. Révai Sándor: Káldi György biblia-fordítása

r- 25 ­credunt, et in tempore tentationis recedunt. Quod autem in spinas cecidit: Hi sunt, qui audierunt, et a sollicitudinibus, et di­vitiis et voluptatibus vitae euntes, suffocantur, et non referunt fructum. Quod autem in bonam terram : Hi sunt, qui in corde bono et optimo audien­tes verbum retinent, et fructum afferunt in pa­tientia. Vulgata. Haec locutus est Jesus et sublevatis oculis in coe­lum dixit: Pater, venit liora: clarifica Filium tu­um, ut Filius tuus clari­ficet fe. Sicut dedisti ei potestatem omnis carnis, ut omne, quod dedisti ei, det eis vitam aeternam. Haec est autem vita aeter­na: Ut cognoscant te, so­lum Deum verum, et quem misisti, Jesum Chri­stum. Ego te clarificavi super terram: opus con­summavi, quod dedisti mihi, ut faciam: et nunc clarifica me, tu Pater, nak szorgalmatosságiba’1), és gyenyerüségibe járván, megfúlad nálok, és nem hoz gyímelcset. A mely kegyig a jó földbe esett: azok, kik az ő jó és vá­lasztottképpen való12; szi­vekbe tartják a beszédet hallván, és gyimelcset hoznak békeségnek általa. *) sok városon keresztül. 2) t. i. a tizenkét tanítvány. 3) marha, elavult szó „va­gyon“ értelemben. 4) mondá a következő ha­sonlatot. 5) a magvető. 6i eltapodták. h tőn = hozott. 8) üvölt, kiált. 9) üdvösségetnenyerjenek. 10) kisértések idején. 111 a világi dolgok gyors keresése közben. 12) az üdvösségre kiválasz­tott. iidvözüllyenek. Merta’ kik a’ kő-sziklára, azok, a’ kik midőn hallyák, öröm­mel fogadgyák az igét; és ezeknek ninch gyöke­rek ; kik egy-ideig hisz­nek, és a’ kisértet idején el-távoznak. A’ melly pe­dig a’ tövissek közibe esett, azok, a’ kik hallot­ták, és elő-menvén, a’ szorgalmatosságoktól, és gazdagságoktól, és az élet­nek gyönyöriiségitől meg- fojtatnak, és gyümölchöt nem hoznak. A melly pedig a’ jó földbe, azok, a’ kik jó és jeles szívvel halván1) az igét meg-tar- tyák és gyümölchöt hoz­nak békeséges tűrésben. t) hallván. Szent János evangéliuma, XVII. fej., 1—12. v. Sylvester János fordítása. Ezeket mondá az Jézus : és szemeit felemelvén az mennyországba, monda: Atyám eljütt az óra, dü- csőíts1) meg az te fiadot, hogy az te fiad és meg- dicsőitsen tigedet: Mikip- pen minden testenn ha­talmat adál üneki, hogy mindazoknak, a kiket üneki adák, örök Ítéletet adjon. Ez kediglen2! az örök ítélet: Hogy csak temagadot igaz istennek esmerjenek, és az kit el- bocsátál,8) az Jézus Krisz­tust. En megdicsőítelek tigedet az földön : az dol­got elvigezim, melyet én­nekem adál hogy meg- szerezník: és mostann dücsőíts meg engemet, te en atyám, te magadnál, az diicsősígvel, mely dücső- sígein vala annakelőtte, Káldi-féle szöveg. Ezeket szollá Jézus, és az égre emelvén szemeit, monda: Atyám, el-jött az óra, dichőitsd-meg a’te Fiadat, hogy a’ te Fiad meg-dichőíttsen téged. A’ mint hatalmat adtál néki minden testen, hogy min­dennek, a’ kit néki adtál, örök életet adgyon. Ez pedig az örök élet; Hogy meg - ismérjenek téged, egyedül igaz Istent, és a’ kit el-küldöttél a’ Jézus Krisztust. Én téged dichői- tettelek a’ földön : a’ mun­kát el-végeztem, a’ mellyet nékem adtál hogy meg- chelekedgyem: és most dichőits-meg engem te Atya tennen-magadnál, a’

Next

/
Thumbnails
Contents