A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1902-1903. tanévről

dr. Révai Sándor: Káldi György biblia-fordítása

— 24 — multae, quae ministrabant ei de facultatibus suis. Cum autem turba plurima convenirent, et de civita­tibus properarent ad eum, dixit per similitudinem. Exiit, qui seminat, semi­nare semen suum, et dum seminat, aliud cecidit se­cus viam, et conculcatum est, et volucres caeli com­ederunt illud. Et aliud cecidit supra petram, et natum aruit, quia non habebat humorem. — Et aliud cecidit inter spinas, et simul exortae spinae suffocaverunt illud. Et aliud cecidit in terram bonam, et ortum fecit fruc­tum centuplum. Haec di­cens clamabat: Qui habet aures audiendi, audiat. Interrogabant autem eum discipuli ejus, quae esset haec parabola. Quibus ipse dixit: Vobis datum est nosse mysterium regni Dei, ceteris autem in pa­rabolis, ut videntes non videant, et audientes non intelligant. Est autem haec parabola : Semen est ver­bum Dei. Qui autem secus viam: Hi sunt, qui audi­unt : deinde venit diabolus et tollit verbum de corde eorum, ne credentes salvi fiant. Nam qui supra pe­tram : Qui cum audierint, cum gaudio suscipiunt verbum : et hi radices non habent, qui ad tempus ratora vala, és Zsuzsánna, és egyeb asszonyok so­kan, kik szolgálnak vala őneki az ő marhájokból.3) Mikoron kegyig sok sereg gyilne és sietne őhozzá minden várasokból, monda hasonlatosságképpen: 4) Kimene a ki veteményt teszen6) vala, elvetni az ő magját: és az vetés kőzett némelyik esék az útfélén, és megnyomo- dák, r>) és az égnek ma­darai evék meg azt. És némelyik esék a kőszik­lára, mely mikoron kinőtt volna megasza, mert nem vala nedvessége. És né­melyik esék a tövisk közibe, és együtt felnővén velek megfojták a magot. És némelyik esék a jó földbe, és felnővén tőn7) száz annyi gyimelcset. Ezt mondván iveit8) vala: A kinek file vagyon hal­lásra, hallja meg. Kérdik vala kegyik őtet az ő tanitványi mondván : micsoda volna ez példa­beszéd : És ő monda: Nektek adatott megös- merni istennek országá­nak titkait, egyebeknek kegyig ez példa: A mag istennek beszéde. A mely kegyig az út mellett esik, azok, a kik hallják: annak utánna eljő az ördeg, és kiveszi a beszédet az ő szivekből, hogy hívén ne idveziljenek.9) Merta mely az kősziklán, azok kik mikoron hallják, örömmel veszik a beszédet: és azoknál nincsen gyekere: kik ideig hiszik, és késér­tetnek10) idején elmennek mellőle. A mely kegyig a tövisk közzé esett: azok, kik hallották, és ez világ­Susanna, és sokan egye­bek, kik szolgálnak vala néki az ő marhájokból. Mikor pedig nagy sereg gyűlne egybe, és a’ vára­sokból hozzája sietnének, monda hasonlatosság- által: Ki-méne a’ magvető, el­vetni az ő magvát: és midőn vetné, némelly az út-félre esék; és el-tapod- taték, és az égi madarak meg-évék azt. És némely a’ kő-sziklára esék; és ki-kelvén meg-szárada, mert nem vala nedvessége. És némelly a tövissek- közzé esék; és együtt fel- nevekedvén a’ tövissek meg-fojták azt. És némelly a’ jó földbe esék; és ki­kelvén száz annyi gyü- mölchöt hoza. Ezeket mondván, kiált vala: A’ kinek fülei vannak a’ hal­lásra, hallya meg. Kérdik vala pedig őtet a’ tanítványai, mi volna e’ példa-beszéd. Kiknek ő monda: Néktek adatott tudni az Isten országa titkát, egyebeknek pedig példa-beszédekben; hogy látván ne lássanak és halván ne értsenek. Ez pedig a példa-beszéd: A’ mag az Isten igéje. A’ kik pedig az út félen, azok, a’ kik halgattyák; az-után el-jő az ördög, és ki-vészi az igét az ő szivekből, hogy hívén ne

Next

/
Thumbnails
Contents