A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1902-1903. tanévről

dr. Révai Sándor: Káldi György biblia-fordítása

— 18 Mindamellett ezen fogyatkozások nem akkorák, mint a minőknek azokat Dengelegi feltüntetni szeretné.

A fordításnak szép és csinos nyelvezete, általában tős-gyökeres és zamatos magyarsága, az előadásnak folyékony menete, a stilus numerózus és erőteljes volta Káldit a magyar stilus egyik legnagyobb mestere gyanánt mutatják be.

Tetszett is Káldi műve mindazoknak, akik a stilus megítéléséhez, mint hivatott mesterek értettek.

Verseghy Ferenc például így ír Káldiról: „Palam profitear, tale ac tantum Ecclesiae Catholicae ejus aetatis per versionem, quam adornavit, obsequium praestitutum esse, quo melius in illis circumstantiis nemo nostrum praestare potuisset.“1)

A finnyás ízlésű mester, Kazinczy Ferenc is mindig a teljes elragadtatás hangján nyilatkozik Káldiról. így egyszei, Verseghyröi szóltában a következőket mondja: „Végre neki álla (Verseghy) még a lelkes Káldi bibliájának is és azt a maga eretnekségeivel akarta eltölteni, de szerencsénkre kihalt a gonosz szándékban. Mi ő Káldi mellett! Hol áll ő Káldi megett! kinek valóban nem méltó saruit is feloldozni !“2i

1803. évi október 20-én meg így ír Édes Gergelynek: „Azonfelül, hogy maga elmélkedik, olvassa, kérem, a mit a nemzet jobb írói: Káldi, a bibliafordító, Virág Benedek és Kis János írtak.“3

Mikor pedig Tatay Jánosnak ir, aki egyike volt azon növendék-papoknak, akiknek lelkes felbuzdulása tette lehetővé Berzsenyi költeményeinek első kiadását, így buzdít: „Legyetek rajta, hogy nyelvünk bennetek Bossuetket, Bourdalonekat, Fénelonokat találhasson. Telegdi, Pázmány, Káldi már szerencsésen elkezdték futni a pályát. Induljatok utánok“.4/

Toldy Ferenc pedig azt állítja, hogy Káldi Pázmány után legszabályosabban és a legtöbb numerussal kezelte a nyelvet, és annyi érzéssel és csínnal fordította ß bibliát, hogy Pázmány főbb munkái után mint nyelvmünek is az övé a pálma“.4)

Vass László egyetemi tanár így ír Káldiról: „Meg kell ismerni, hogy a mint vannak Káldi fordításában igazítást kívánó helyek: úgy vannak Káldi fordításának igen jeles díszei is, mind a fordítás hívségére, mind tiszta, érett magyarságára nézve. Legalább ezen utóbbi tulajdonságát más felekezetek is tisztelettel szokták említeni“.6)

1) Verseghy: Dissertatio de vers. Hung. Script, sacrae. Budae, 1822., 18. lap. Idézve dr. Novák Béla művében : Káldi György élete és munkái. Szombathelyi kir. kath. főgymnasium értesítője, 1900—1901.

2) Pályám emlékezete, V. k., I. sz. Pótlások, 332. lap. Abafi kiadása szerint.

3) Közzétette Abafi; Figyelő, VI. kötet, 145—147. lap.

4) Kelt: 1812. évi junius 23-án. Kazinczy Gábor: Kazinczy és Berzsenyi lev. 147—149. lap.

6) A magy. nomz. Írod. története, Pest, 1872., I. kötet, 64—05. lap.

6) Tudományos gyűjtemény, 1835. évfolyam, VII. k , 92—120. lap. Idézve : Bellaagh Aladár: Káldi válogatott egyházi beszédei, Budapest, 1891.