A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1900-1901. tanévről

Skoff Ferencz: A miről a vizek beszélnek

— 4 —

Ily helyzetében a város ismét a legtekintélyesebb, nagyhirü és nagy- tudományu szakértőkhöz, geológusokhoz és kormányközegekhez fordult utbaigazitásért, kérvén, jelölnék meg a város közelében azon helyeket, hol sikerrel lehetne artézi kutakat létesiteni. A szakértők megjelölték a város alatt elterülő sikon azon pontokat, hol legnagyobb valószínűséggel, sőt bizonyosan bő- és jóvizü artézi kutakat lehet fúrni A kutatások megkezdődtek, de azokat siker nem koronázta, mert elég viz sehol sem volt nyerhető. A földbe fúrt sok ezer korona tehát viz nélkül úszott el.

Nem sikerülvén ezen közelfekvő helyeken a vizszerzés és miután a közeli hegylejtőn fakadó forrásvizek részben egészségteleneknek, részben pedig könnyen fertőzhetőknek nyilváníttattak: körültekintettek a szakértők a távolabbi vidéken is. A nyugoti tájékot vízben szegénynek találták, tehát a távol eső Dráva folyó partjának kavicsrétegeiben felhalmozódó nagy vízmennyiség felhasználását hozták javaslatba. A kutató fúrások itt sem hoztak napfényre megfelelő vízmennyiséget.

Időközben a Mecsek északi lejtőjén fakadó orfüi forrás bevezetéséről is volt szó. De ez a technikai nehézségek miatt elejtetett.

Ezen aggodalmas állapotban a hatóságnak egyik igen előkelő, nem szakértő tagja rámutatott a Pécstől délre mintegy 10—12 kilometer távolságban Pogány és Egerágh községek határában fakadó bővizű forrásokra. E vizek megvizsgáltatván, mennyiség és minőség tekintetében teljesen megfelelőknek találtattak. Megszerzésük és bevezetésük nagy költsége azonban megfontolást igényelt.

Az ügy ilyetén vajúdása közben egy, a város minden ügye iránt érdeklődő, a természettudomány körébe tartozó dolgok tanulmányozásával is foglalkozó, nem professionatus, csak dilettáns szakértő, jó nevű pécsi ügyvéd figyelmeztette a hatóságot arra, hogy Pécstől nyugotra mintegy 8 kilometer távolságban, a szakértők által vízben szegénynek minősített vidéken a Mecsek lejtőjének lábánál, oly forrás-csoportot ismer, melynek vize ott helyt malmot hajt s melynek egyik erősebb forrását a belőle feltörő légbuborékok zaja miatt a nép Tortyogónak nevezte el. Ajánlotta e források megfigyelését s esetleges felhasználását.

A megfigyelés és vizsgálat eredménye kedvező volt. E források a legszárazabb évben is 24 óránldnt mintegy 1100 köbméter nagyon egészséges vizet hoztak napfényre és e mellett még a terepviszonyok is kedvezők voltak.

Ismét a fönt érintett szakértőket kérte meg a hatóság, hogy a pogányi vizek és a Tortyogó források megszemlélése és megbirálása után véleményt mondjanak arra nézve, vájjon a két viz közül melyik volna inkább a vízmű kibővítésére felhasználandó. A megejtett szemlén szerzett tapasztalatok- és megfigyelt geológiai viszonyokból merített- meggyőződés