A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1892-93. tanévről
Requinyi Géza: Gondolatok a földrajz feladatai és módszere köréből
Gondolatok a földrajz feladatai ós módszere köréből. i. Korunknak egyik legkedveltebb és legjobban fejlődő tudománya a földrajz. Nemrég még szerényen meg kellett húzódnia a történelem árnyékában, ma pedig a természettudományoknak egyik legkiválóbb ága. A földrajz nemcsak azon értelemben fejlődik, hogy rohamosan szaporodnak a térbeli fölfedezések, s hogy bolygónk felülete megszűnt terra incognita lenni s a térképekről eltűntek a még nem rég ott éktelenkedő fehér foltok ; továbbá nemcsak azon értelemben, hogy a hegységek, folyók, tavak és tengerek részeikben is meg vannak vizsgálva s térképileg is szabatosan szem- léihetővé téve: hanem főkép azon értelemben, hogy a földrajzi ismeretek roppant anyaga nem rendetlen halmaz többé, mert a tudomány férfiai azt általános szempontokból vizsgálják, s minden jelenségnek okát keresvén és megtalálván, a földrajzban is teljesen érvényre juttatják az oksági viszonyt. A földrajz megszűnt nuda locorum nomina tárháza lenni, s valódi tudo- mánynyá és mindazon tudományok alapjává lett, melyek a természet s a népek életjelenségein alapulnak. Egykor a földrajz csak egyszerűen egymás mellé sorozta a gyűjtött adatokat és tényeket, s a Föld felületét úgy irta le, a mint az jelenleg van, illetőleg a leírás idejében volt, a nélkül hogy kutatta volna, milyen a különböző tüneményeknek egymásra ■ való hatása. A földrajz tehát tisztán leiró volt, mert még nem emelkedett annyira a közönséges tudás fölé, hogy spe- culativ bíráskodást gyakorolhatott volna. Egészen máskép van a dolog a mai azaz tudományos földrajzzal.: ez úgy vizsgálja a Földet, a mint időben lett, vagyis nemcsak leírja az egyes jelenségeket, hanem keresi azon hatásokat is, melyeket az egyes tényezők egymásra gyakorolnak, kutatja azon végső okokat, melyek bolygónk mai felületét s a rajta észlelhető tüneményeket létrehozták, s bebizonyítja azon állítást, hogy közös, szabályos s épen azért változhatlan kötelékek egyesitik a Föld minden életjelenségeit. Csak akkor emelkedhetett tehát a földrajz valóban tudomány rangjára, a mikor az ismeretek annyira megértek, hogy 1
