A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1892-93. tanévről
Dr. Kálmán Miksa: Az idegen nyelvek tanításának reformja
34 néni eléggé jártasak a nyelvtanban. Ezeknél házi feladat lehet: az iskolábán elvégzett olvasmány többszörös átolvasása a helyes kiejtés gyakorlása czél- jából; az újonnan tanult szók és szabályoknak az emlékezetbe való bevésése ; a szöveg fordításának ismétlése és kezdő fokon a szövegnek szószerinti betanulása. Ez utóbbi által gyakorolják magukat a tanulók a folyékony- beszédben és szereznek szükség esetén rendelkezésökre álló kész phrasisokat. A szövegnek betanulása különben nehézséget nem igen okoz. Hiszen az iskolában többször hallják elolvasni a tanártól, maguk is olvassák, fordítják ; a beszédgyakorlat alkalmával újra előfordul. Ennyiszeres feldolgozása után a jobb tanulók minden különös tanulás nélkül ha nem is egészen folyékonyan, de úgy a hogy mégis már el tudják mondani. Később, az anyag felszaporodtával, az összes olvasmányok betanulása nem követelhető; helyébe léphet tartalmuknak az illető nyelven való elmon- datása. E fokon az olvasmányok már terjedelmesebbek is. Bontsuk azokat apróbb részekre, hogy tartalmuk pontos átértését biztosítsuk. Egy-egy ilyen rész tartalmát először magyarul mondassuk el, hogy meggyőződjünk, vájjon tudják-e tanítványaink, hogy miről van szó s azután elmondatjuk több tanulóval az illető nyelven. Ennek élőszóval való huzamosb gyakorlása után kezdetét veheti egyszersmind az olvasmányok tartalmának leiratása is; még pedig a munka könnyítése czeljából szintén részletenkint. Ez az egyetlen írásbeli házi feladat, mely hasznot hajt; minden más-' nemű nincs helyén, sőt káros. Ugyanis ha minden tanuló e feladatokat lelkiismeretesen venné, akkor hathatósan előmozdítanák az iskola munkáját. Csakhogy tapasztalásból tudjuk, hogy a tanulók tetemes része nem maga készít azokat; részben vagy egészen leírja másét, vagy házitanitójával vagy valamelyik hozzátartozójával csináltatja meg. Ekképen ebből semminemű szellemi haszna nincs; ellenben óriási kárt tesz jellemében. Elszokik a maga erejéből dolgozni; rászokik idegen toliakkal ékeskedni s a mikor tanára esetleg kérdőre vonja, rögtön kész — hazudni. — A mely tanulók még ily ^segítség nélkül csinálják házi gyakorlataikat, rendszerint nem csinálják oly jól, mint az iskolájukat, a minek oka: az egyéb teendőkkel való megterhelés s a gyermeki csekély kitartás lehet. Mindezen úgy lehet segíteni, ha azt, a mit írásbeli gyakorlatnak szántunk, szóbeli feladatnak adjuk. A mit a tanuló ekkor produkál, az nem másé, az az ő tulajdona, azt tudja. A czél tehát, hogy gyakorolja magát, igy is elérhető és pedig sokkal biztosabban. Mondható azonban, hogy az Írásbeli feladat egyúttal a helyesírás gyakorlására is szolgál. Ez is pótolható, ha a fel éltetésnél sokat iratunk. Leírathatjuk a betanult Szöveget, vagy a szöveg alapján kérdéseket intézünk a tanulókhoz s ezeket valamint a kapott feleleteket feljegyeztetjük, vagy nyelv- tani szabályokat gyakoroltatunk. Ilyenkor egy-egy tanuló a táblára, a többi meg, hogy azokat is foglalkoztassuk, a füzetébe ir.
