A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1892-93. tanévről
Dr. Kálmán Miksa: Az idegen nyelvek tanításának reformja
5. Nyelvtan. A nyelvtani szabályok szintén az olvasmányból vonandók le. Hogy ez megtörténhessék, kell, hogy az olvasmány a tárgyalandó szabály szemlélhe- tésére bő anyagot szolgáltasson. Ilyenkor aztán a szabály megállapítása in- ductiv módon történik, még pedig a tanulók közreműködésével s a tanulók, kitalálván a szabályt, azt könnyen és jól jegyzik meg; továbbá ilyen módon érdeklődésűk is ébren tartható. Ezek mind oly tényezők, melyek a nyelvtannak a constructiv módszer szerint történő tárgyalásánál hiányoznak s a sikert meg szokták gátolni. A talált szabály begyakorlása mondatokon történjék, hiszen a nyelv mondatokból állván, csak mondatokban jöhet alkalmazásba a szabály. Készíttetünk ugyanis a tanulókkal az általuk ismert szókincsből valamely kijelölt tárgyra, témára vonatkozó oly mondatokat, melyek a szabály feltüntetésére szolgálnak vagy adott mondatokat alakíttatunk át a szabálynak megfelelőleg. A tanulók Így kénytelenek maguk dolgozni s ebből az a hasznuk, hogy megtanulják öntudatosan alkalmazni a „szabályt, a mi nem szokott mindig történni, ha csak egyszerűen bedaráltatjuk velők a nyelvalakokat vagy szabályokat ; mert ilyenkor hajlandók a puszta szókra és nem az értelemre ügyelni. 6. Házi feladat. Svoboda (Zeitschrift für das Realschulwesen XII. évf. 326. 1.) azt kívánja, hogy a nyelveknél szintén csak olyan legyen a házi feladat, mint a többi tantárgyaknál: az iskolában elvégzett anyag teljes elsajátítása. Helyén volna ez, ha a többi tantárgyak középiskolai tanításának végczélja ugyanaz volna, mint a nyelveké. De e tekintetben lényeges különbség van köztük. Amazok tanítása arra törekszik, hogy a tanulók a középiskolában az ismeretek bizonyos mennyiségét sajátítsák el, melyet leendő életpályájukon vagy nem kell nagyobb mértékben tudniok, vagy ha igen, akkor az egyetem, műegyetem, akadémia, hol további kiképeztetésöket nyerik, a kibővítésről gondoskodik. Másképen áll a dolog a modern nyelvekkel. Ezek ismerete ugyan minden magasabb műveltségre törekvő egyénre kívánatos, sőt szükséges és mégis egy főiskola tantervébe sincsenek kötelezőleg bevéve. Tehát ezek tanítása már a középiskolában nyerjen befejezést, a mint az a reáliskolai és gymna- siumi tantervből is kitűnik, melyek első végczélul : irodalmi müvek megértését tűzik. ki. Ebből következik, hogy német, franczia nyelvű szöveg önálló olvasására már nekünk kell tanítványainkat szoktatni, a mit úgy érünk el, ha ismeretlen szöveget velők praeparáltatgatunk és megkívánjuk, hogy annak értelmét lehetőleg önerejükből találják meg. Ezt azonban csak a felsőbb osztályoktól kívánhatjuk. Az alsó osztálybeliek sem nem tudnak kellőleg a szótárral bánni, — különben elegendő szókincsük sincs, hogy a szótárban való keresgélés nagyon fárasztóvá ne váljék, — sem 3
