A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1892-93. tanévről

Requinyi Géza: Gondolatok a földrajz feladatai és módszere köréből

S ki találhatna ma a Balaton vidékén avagy Kovászna, Zalatna stb. környékén szlávokat ? pedig e nevek határozottan egykori szlovén lakosságra vallanak.

Már c pár példából is kitűnik, hogy a helyesen megfejtett földrajzi nevek földtani, hegyrajzi, klimatológiai stb., nemkülönben történelmi fogalmakat és ismereteket költenek föl, eszmetársulást támasztanak, fölébresztik a képzelődő tehetséget, s- Így szerfölött alkalmasak a földrajzi tanulmányokat megkönnyíteni és megkedvelteim. Magától értetődik azonban, hogy minden nevet megfejteni nem lehet és nem is szükséges, mert a mely megfejtett név nem költ határozott képet, annak megfejtése, ha talán a tudományban fontos is, iskolai szempontból czéltalan.

VII.

Fentebb szó volt arról, hogy a földrajzi tételek csak akkor tanulságosak, ha ki tudjuk mutatni szoros összefüggésüket egymás közt, s ha a Földet tevékeny erőknek színhelyéül tekintjük, melyek egymással szoros oksági viszonyban állanak.

Talán azon ellenvetést tehetné valaki, hogy szép törekvés ez a tudományos kutatásban, de nem alkalmazható alsóbb osztások tanításában. Ámde nagyon téved, ki ilyen ellenvetést tesz, mert hiszen micsoda érettség kell annak megértéséhez, hogy minden természeti tüneményben a legszebb rend honol, s hogy a Föld nem holt tömeg, hanem élő szervezet és folytonos változásnak, folytonos mozgásnak színhelye ? Ezen állítást csak egykét példával akarom megvilágítani.

Nem kell valami különös érettség ahhoz, megérteni, hogy a folyók deltáikat maguk építik, s hogy azok képződéséhez sok iszap és lapályos partvidék kívántatik ; s ha a tanuló ezt megértette, önmagától is rá fog jönni, miért nem építhet deltát pl. a Szent-Lőrincz folyó, s miért nem Skandináv ia folyóvizei; épen úgy könnyű megérteni, hogy a Himálaja déli oldalán miért van sokkal több hó és a hóvonal is sokkal mélyebbre leszáll, mint az éjszaki oldalon. Hiszen ezt csak megérti a gyenge tanuló is, hogy a meleg- indiai oczeánból nagyon sok vízgőz száll fel, a szél elviszi azt éjszak felé, s ez a vízgőz ott az alsó völgyekben mint nagy záporeső, a felső lejtőkön pedig sürü és nagy hópelyhek alakjában száll le úgy, hogy mikor a szél az éjszaki oldalra ér, már nincs vize s igy többé nemis adhat csapadékot. Igaz ugyan, hogy ha ugyanezt physikai műnyelven úgy fejeznők ki, hogy az Indiai oczeán a legjobb melegítő kazán s a Himálaja a legjobb sűrítő, .akkor a kisebb tanuló ezt nem értené.

Komikus hatást gyakorolt rám, mikor egy mind az öt földrészt jelesen elvégzett tanuló igy okoskodott : Csodálatos, úgymond, hogy a magasabb hegyeken hidegebb van mint itt minálunk, hiszen oda a Nap közelebb esik