A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1892-93. tanévről
Requinyi Géza: Gondolatok a földrajz feladatai és módszere köréből
Vön beszélnek hozzánk, s igy a tanításnak főkelléke, hogy e nyelvet megértesse a tanulókkal.“ A fali térkép közös szemléleti tárgya az egész osztálynak, hozzá fűződnek az összes földrajzi tételek, s reá kell irányozni az összes növendékek figyelmét; Természetes azonban, e térképnek mint egyáltalában minden a szemlélhető oktatásban fölhasznált eszköznek, oly nagynak s oly világosan szerkesztetlnek kell lennie, hogy minden egyes részét minden épszemü tanuló könnyen és biztosan fölismerhesse. Ezen fali térkép közös megfigyelése annál szükségesebb, mert különösen kisebb tanulók kezdetben nehezen tájékozódnak saját kézi atlaszaikban s e keresgélés következtében figyelmök elvonatik a megbeszélt földrajzi tételtől. Ellenben ha a fali térkép képezi a megfigyelés központját, semmi sem vonja el a tanulók figyelmét. Megtörténhetnék azon eset is, hogy a tanító maga is csak kézi térképet használ — természetesen ugyanilyet, mint a milyent a tanulók használnak — s ahhoz fűzi a tanítást. De ezen eljárás mellett soha sem fogja tudni, hogy követik-e őt tanítványai is saját tél képeiken s hogy egyáltalában követhetik-e őt ? Tapasztalásból tudom, hogy ügyetlenebb tanulók vagy a kiknek apperceptiója kisebb, minduntalan szomszédjaikhoz áttekintenek s a térképen való keresgélésükben mintegy onnan várnak segítséget. A mikor a tanító növendékeit felelésre szólítja, ismét két eset lehetséges : ugyanis vagy saját kézi atlaszaikról, vagy pedig a fali térképnél felelnek. Megdönthetien paedagogiai szabály, hogy oly reproductio, mely az egész osztály figyelmét lekösse, csak a fali térképnél lehetséges ; ámde nem volna-e igazságtalanság, ha a tanulótól, ki a magyarázatot csak kézi atlaszán kisérte, most azt kívánjuk, hogy a reá nézve idegen fali képen azonnal kellően tájékozza magát ? Egészen természetes tehát a tanuló habozása, nemkülönben azon védekezése is, hogy saját térképéről el tudja mondani lecz- kéjét, csak ezen fali térképen nem tud eligazodni. Érzik azután az igazságtalanságot az illető tanítók is és az osztály határozott kárára megengedik, hogy a fölszólított tanulók saját térképükből feleljenek. Volt idő, mikor a tanításban a rajzoló módszert követték s attól várták a legsikeresebb eredményt. Ma ez túlhaladott álláspont s különösen népes osztályokban meglehetősen czéljatévesztett eljárás. Azonban ebből korántsem következik, hogy a fali tábla és kréta egészen számüzendők a földrajzi oktatásból. Különösen két esetben hasznos e táblai rajz, úgymint először, ha oly speczialis objectumok szemlélhetővé tételét mozdítja elő, melyek a fali térképen, ennek aránylag kis mérete miatt, nem tűnnek ki eléggé világosan. Pl. a Bosporus tárgyalásánál az Aranyszarvat, Skandinávia megbeszélésénél a fjordok alakulatát, továbbá a delták képződését, a kláris- atollok elhelyezését stb. teljes érthetően csak táblai rajz segítségével lehet bemutatni. Továbbá üdvös a rajz összefoglalások alkalmával, ha némely dolgot a tanulók által oly czélból rajzoltatunk a táblára, hogy kitűnjék, meny— 15 —
